Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

szintű levéltári egységekre, vagy pedig alacsonyabb szintű levéltári egységek összevonása magasabb szintű levéltári egységbe. Vertikális rendezés pl. egy fond bontása állagokra, vagy pedig ügyiratok összevonása egy tételbe. 12—229 Horizontális rendezés — azonos szintű levéltári egységek egymás közötti rendjének, sorrendjének a kialakítása. Horizontális rendezés pl. egy fondon belüli állagok, vagy egy sorozaton belüli tételek sorrendjének a kialakítása. 12—230 Ellenőrző rendezés — a levéltári rendezésnek az a fajtája, amelynél a levéltári anyag eredeti rendjét ellenőrzik, és amennyiben az eredeti rend megbomlott, azt helyreállítják. Az eredeti rend ellenőrzése különböző levéltári szintekig lemenőén történhet, az ellenőrző rendezés ennek megfelelően különböző szintű lehet. 12—231 Kiegészítő rendezés — a levéltári rendezésnek az a fajtája, amelynél a levéltári anyagnak bizonyos részét, amely valamilyen okból elkerült rendszerbeli helyéről, oda visszahelyezik. A kiegészítő rendezést ezért reponálásnak (visszahelyezésnek) is szokták nevezni. A kiegészítő rendezést fondkiegészítésnek is nevezik. 12—232 Reponálás — kifejezésnek két jelentése van. Jelenti egyrészt a kiegészítő rendezést. Jelenti másrészt azt az irattári vagy levéltári műveletet, amellyel az irattárból vagy levéltárból valamilyen célra (pl. csatolásra, kutató használatára) kiemelt irattári vagy levéltári anyagot a helyére tesznek vissza. Ezt a műveletet magyar szóval visszahelyezésnek nevezik. 12—233 Továbbrendezés— a levéltári rendezésnek az a fajtája, amelynél a rendezésre kerülő levéltári anyag rendszerezési alapját és rendszerét megtartva, végzik a rendezést, teszik a levéltári anyagot még rendezettebbé. Továbbrendeznek pl. akkor, amikor az időrendi alapon évrendezett levéltári anyagot — megmaradva az időrendi alapon — hónapok és napok szerint tagolják kisebb részekre. Továbbrendeznek akkor is, amikor a nagyobb tárgykörű tárgyi egységeket kisebb tárgykörűekre bontják fel, pl. a kiküldetési ügyek iratait tartalmazó tárgyi egységeket két kisebbre tagolják: a bel- és külföldi kiküldetési ügyek irataira. A továbbrendezés különböző levéltári szintekig lemenőén történhet, különböző szintű rendezés lehet. 12—234 Átrendezés — a levéltári rendezésnek az a fajtája, amelynél a rendezésre kerülő levéltári anyag rendszerezési alapját és rendszerét megváltoztatva végzik a rendezést, teszik a levéltári anyagot még rendezettebbé. Átrendeznek pl. akkor, amikor az időrendi alapon rendezett levéltári anyagból tárgyi alapon alakítanak ki levéltári egységeket. Évrendezett levéltári anyagot pl. kétféleképpen rendezhetünk át tárgyi alapon. Az egyik lehetőség az, hogy egy-egy év anyagát bontjuk kisebb tárgyi egységekre. Ebben az esetben a tárgyi egységek kisebbek lesznek az időrendi egységeknél. A másik lehetőség pedig az, hogy az évrendezett anyag bontása során kialakított azonos tárgyú tárgyi egységeket egy közös egységbe vonjuk össze. Ebben az esetben a tárgyi egységek nagyobbak lesznek az időrendi egységeknél. 12—235 Rendezési szint—az a legalsó levéltári szint, ameddig lemenőén a levéltári rendezés történik. A rendezési szintek tehát a levéltári szinteknek felelnek meg, azok nevével nevezik őket. így beszélnek pl. fond szintű, állag szintű, tétel szintű, ügyirat szintű rendezésről. Miként a levéltári szinteket, a rendezési szinteket is három nagy kategóriába szoktuk összevonni, s ezeknek megfelelően beszélünk felső, közép és alsó szintű rendezésről. Az alsó szintű rendezést darab szintű rendezésnek is nevezzük. 11* 163