Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

csak mint ideiglenes rendszerezési elv fogadható el. Végleges rend kialakítására a Bár-féle elv nem alkalmas. A rendszerezési alapok 12—69 Történeti alap — az a levéltári rendszerezési alap, amelynek érvényesítésénél a levéltári anyagnak a történetét, a történeti kialakulását veszik figyelembe. A történeti alapot magas szintű, fondoknál nagyobb levéltári egységek, fondcsoportok, levéltárak, szekciók kialakításánál érvényesítenek. A történeti alap érvényesítésénél egy levéltári egységben, fondcsoportban, levéltárban, szekcióban hagynak olyan kisebb, de magas szintű levéltári egységeket, fondokat, levéltárakat, amelyek történetük folyamán egymással kapcsolatba kerültek, tekintet nélkül arra, hogy a történeti kapcsolaton kívül egyéb nincsen közöttük, hogy más kapcsolataik alapján sokkal inkább más levéltári egységben vagy egységekben lenne a helyük. A Magyar Országos Levéltár számos szekcióját és levéltárát — különösen a feudális kori fondokat tartalmazókat — történeti alapon alakította ki. Legtipikusabb példája ennek a Magyar kincstári levéltárak című szekció, azon belül pedig a Magyar kamara archívuma című levéltár. Ez utóbbi korábban önálló levéltári intézménynek, a magyar királyi udvari kamara levéltárának az anyaga volt. Együtt vannak benne uralkodói és egyházi szerveknek, családoknak stb. az iratai, mert történetük közös helyre, az uralkodó kincstárába hozta össze őket. 12—70 Történeti rendszer — olyan levéltári rendszer, amelynél a rendszerezés alapja a történeti alap. 12—71 Történeti egység — olyan levéltári egység, amely a történeti rendszerezési alap figyelembevételével alakult ki, illetve amelyet így alakítottak ki. 12—72 Történeti rendezés — olyan levéltári rendezés, amelynél a rendszerezés történeti alapon történik. 12—73 Történeti rend — a levéltári anyagnak történeti alapon történt rendszerezése és rendezése során kialakult rendje. 12—74 Fondképzői alap — az a levéltári rendszerezési alap, amelynek érvényesítésénél a fondképzőt — iratanyag esetében az iratképzőt — veszik figyelembe. A fondképzői alap érvényesítésénél a levéltári anyagot fondokra — mégpedig irattári jellegű szerves fondokra — tagolják. A fondképzői alapot olyan esetekben érvényesítik, amikor a levéltári anyagot fondszintig rendezik. Ezen az alapon csoportosítani is szokták a fondokat. 12—75 Fondképzői rendszer — olyan levéltári rendszer, amelynél a rendszerezés alapja a fondképzői alap. 12—76 Fondképzői egység — olyan levéltári egység, amely a fondképzői rendszerezési alap figyelembevételével alakult ki, illetve amelyet így alakítottak ki. Fondképzői egység minden irattári jellegű szerves fond. 12—77 Fondképzői rendezés — olyan levéltári rendezés, amelynél a rendezés fondképzői alapon történik. 12—78 Fondképzői rend — a levéltári anyagnak fondképzői alapon történt rendszerezése és rendezése során kialakult rendje. 12—79 Funkcionális alap — az a levéltári rendszerezési alap, amelynek érvényesítésénél a fondképző — iratanyag esetében az iratképző — szerv vagy személy funkcióját, azaz hatáskörét vagy ügykörét veszik figyelembe. A funkcionális alapot hatásköri vagy ügyköri alapnak is nevezik. A funkcionális alap érvényesítésénél valamely szerv vagy személy levéltári anyagát aszerint tagolják, hogy mik voltak a fő funk-