Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
12. RENDEZÉS A rendezés 12—1 Rendezés — a levéltári intézményeknek arra irányuló tevékenysége, hogy az őrizetükben levő levéltári anyagot — annak biztonságos megőrzése, főleg pedig minél használhatóbbá tétele érdekében — kisebbnagyobb részekre tagolják, és az így kialakított részeket csoportosítsák, azok egymáshoz való viszonyát kialakítsák, helyét az illető levéltári intézmény egész levéltári anyagán belül meghatározzák. A rendezés a levéltári munka egyik faja, egyike a legjelentősebb levéltári munkáknak. A rendezés kétirányú tevékenység. A rendezés során részben a levéltári anyag nagyobb részeit kisebb részekre bontják, részben kisebb részeit nagyobb részekbe fogják össze. A rendezés során kialakul a levéltári anyag rendje, a levéltári anyag rendezetté, tagolttá válik. A rendezés eredménye a rendezettség, a tagolódás. A rendezés célját, rendeltetését tekintve, két részre oszló levéltári munka. Az egyik részt levéltári, a másikat raktári rendezésnek nevezhetjük. A levéltári rendezés célja a levéltári anyag belső, szerves — a raktári elhelyezéstől, a tárolástól független — rendjének, rendezettségének, tagolódásának a kialakítása. A raktári rendezés célja a levéltári anyag külső, raktári elhelyezési, tárolási — a belső, szerves rendtől független, bár ahhoz lehetőleg igazodó — rendjének, rendezettségének, tagolódásának a kialakítása. A levéltári rendezés a levéltári anyag minél használhatóbbá tételét, a raktári rendezés annak biztonságos megőrzését szolgálja elsődlegesen. A levéltári rendezés során a levéltári anyag levéltári rendje alakul ki, e rendezés eredménye a levéltári rendezettség, tagolódás. A raktári rendezés során a levéltári anyag raktári rendje alakul ki, e rendezés eredménye a raktári rendezettség, tagolódás. A rendezés — mind a levéltári, mind pedig a raktári — során a levéltári anyag kisebb-nagyobb részekre, egységekre oszlik, tagolódik. Az egységeknek a levéltári anyag függőleges — vertikális — tagolódásában elfoglalt helyét szintnek nevezik. A szintet rendszerint az illető egység nevével jelölik. A levéltári rendezés során kialakuló részeket, egységeket levéltári egységeknek nevezik. A raktári rendezés során kialakuló részeket, egységeket raktári egységeknek nevezik. A rendezés — mind a levéltári, mind pedig a raktári — leglényegesebb fázisa a rendszerezés, a levéltári anyag rendszerének a megállapítása, azaz annak a meghatározása, hogy a levéltári és a raktári egységek kialakítása és csoportosítása miként történjék. A rendszerezés is kettős célú tevékenység: levéltári és raktári. A levéltári rendszerezés a levéltári anyag belső, szerves rendszerének a megállapítását célozza, a raktári rendszerezés a levéltári anyag külső, raktári elhelyezési, tárolási rendszerének a megállapítására irányul. A rendszerezés különböző rendszerezési 9* 131
