Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Levéltári terminológiai munkák
az Archeion folyóirat 1928—1929. évi III—V. folyamaiban megjelent 3 közleményben tett kísérletet levéltári terminológiai fogalmak és kifejezések megállapítására és meghatározására. 4 A 2. világháború után Kazimierz Konarski vetette fel újra a levéltári terminológia kérdését. 5 Két másik társával, A. Bachulskival és A. Wolffal ő készítette el azt a lengyel levéltári terminológiát, amely 1952-ben még a nemzetközi levéltári terminológia gondolatának felmerülése előtt jelent meg, elsőként az önálló és több nyelvű levéltári terminológiák sorában, nemcsak a szocialista országokban, hanem az egész világon. 6 Házi használatra Lengyel levéltári terminológiai szótár címen megjelenése évében magyarra fordították. Ami műfaját illeti, levéltári terminológiai értelmező szótárnak minősíthető. Fogalmainak többsége irattani és az írásbeli, főleg feudális kori ügyvitel köréből való. Ebből következik, hogy kifejezéseinek nagy része nem lengyel, hanem latin nyelvű, hogy sok közöttük a feloldott rövidítés. A kifejezések után, ha tudja, megadja azok latin, angol, cseh, francia, német és orosz megfelelőjét, némelyiknek szinonimáit is. Az idegen nyelvű kifejezések után következik a fogalmaknak, amelyeket a kifejezések jelölnek, a rövid meghatározása, értelmezése. A kifejezések, azaz címszavak száma 485. Rendszerük betűrendes. Az idegen nyelvű kifejezések betűrendes szótárai egészítik ki az értelmező szótári részt. Úttörő voltát figyelembe véve, elismerés illeti meg a lengyel levéltárosok első levéltári terminológiáját, amely a korabeli lengyel archivisztika fejlettségét tanúsítja. A későbbi, 1974-ben megjelent levéltári terminológia készítőinek munkáját könnyebbé tette. A cseh archivisztika csak az 1950-es évek elején kezdett terminológiai kérdésekkel foglalkozni. Viszonylag korán, már 1954-ben megjelentettek egy terminológiai munkát, a levéltári terminológia kis szótárát, amelyet a Belügyminisztérium Levéltári Igazgatósága megbízásából 4 szerző készített. 7 Ez a munka elsősorban nem tudományos igényű, a levéltáron belüli továbbképzés számára készült, hogy a nem főiskolát végzett, elsősorban tanácsi levéltárakban alkalmazott levéltári dolgozóknak megmagyarázza a munkájuk során előforduló cseh, latin és német nyelvű kifejezéseket. A kifejezések magyarázatai rendszerint a fogalmakat is meghatározzák, úgyhogy e korlátozott igényű levéltári terminológiai értelmező szótárnak minősíthető munkának tudományos értéke is van. Magyarországon a német és a lengyel első kezdeményezésekkel egyidőben ugyancsak felmerült a levéltári terminológia kérdése, Herzog József vetette fel Magyar levéltári terminológia című cikkében. 8 Felhívta a figyelmet „a levéltári fogalmak tisztázása és az e fogalmaknak megfelelő szakkifejezések állandóvá tétele" fontosságára, hogy „ezáltal a levéltárügy fejlődése elől egy nem kicsinylendő 4 Roztrazasania terminologiczne. 5 Terminológia archiwalna i jej problemy. Archeion, 18. 1948. 6 Polski slownik archiwalny. Warszawa, 1952. 1 F. Roubik—A. Haas—J. Kollmann—Z. Fiala: Slovnicek archivni terminologie. Praha, 1954. 8 Levéltári Közlemények, 10. 1932.
