Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Szerencsénkre van korban viszonylag közeli és szintén szepességi adatunk. A Szepesi káptalan Crigre vonatkozó 1322. évi oklevelében olvashatjuk: „unum laneum seu mansum ad tres virgas". 663 A telek tehát 3 rúd nagyságú. Az adat megerősíti az előbbi megállapítást, és eldönti a problémát is. A rúd nem négyzetrúd, a számadat nem szorzat, hanem rúd hosszmértékeként jelöli a telek szélességét, A megállapítást megerősítendő idézzünk még néhány oklevelet, ugyancsak a Szepességből. A Szepesi káptalan Hrapkot stb. határjárására vonatkozó 1363. évi oklevele szerint „quinque mensura térre iuxta consuetudinem eiusdem ville memorate wulgariter Wezzeu nuncupata". 664 A föld nagysága tehát 5 vessző, vagyis rúd. Nyilván a szélességet jelöli. A Szepesi káptalan 1408. évi Kislomnicára vonatkozó oklevele szerint: „decem et octo virge terrarum arabilium" osztanak, 665 tehát 18 rúd szántót. A káptalan Csépánfalvára vonatkozó 1429. évi oklevelében : „terrarum arabilium ... tres Hub et nouem virgas in se continentem" van szó, 666 feltehetően 3 telekhez tartozó szántóról, így 1 telekhez 3 rúd tartozik. Nyilván most is szélességet jelöltek. E kevés adatból is megállapíthatunk néhány dolgot. Először is kaptunk adalékot a szélességmérés módszeréhez (ld. 2.31). Csak ezt mérték, mert a hosszúság a település valamilyen adottsága (terepviszony, dűlő stb.) miatt megszabott, határolt, nagysága akkor és ott közismert volt. Ez esetben a rúd tehát úgy földmérték, hogy nem lett területmérték - négyzetrúd -, a szélességadattal mégis meghatározta a területet, hasonlóan a kötélhez (ld. 4.32). Az így előforduló adatokból közvetlenül tehát nem, csak egyéb adatok segítségével ismerhetjük meg (esetleg csak becsülve) a konkrét nagyságot. Vegyük még figyelembe azt is, hogy az előbbiekben felvidéki német településekről volt szó. Ezen a területen dívott a XVII. században is a rúd (vessző) mint földmérték, és ezen kori adatokból tudjuk, hogy a soltésztelek az átlagos jobbágyteleknek kétszerese volt. 667 A XVI. század közepéig több adatunk nincs is a rúdra mint földmértékre. Ez időtől kezdve viszont főleg Erdélyből van információ. Az első a Váradi káptalannak akolosi Hódmezőre vonatkozó 1540. évi oklevelében fordul elő: „fenetum in prato Hodmezew vocatur.. . tres numeras consuetas wythorna nuncupatas minus tribus Rwd se extendentem". 668 Vagyis a kaszálónagyság 3 vitornának (ld. 4.50) nevezett mérték, levonva 3 rudat. Értékelése előtt vizsgáljuk a további adatokat. A krasznai Magyarkecelre vonatkozó 1554. évi iratban szerepel: „ex fenetis quoque duas vitornas continentem. Ex terris quoque unam vytornam et temones wlgo rud 15 continentem". 669 Vagyis a kaszálónál 2 vitorna, a földnél 1 vitorna és még 15 rúd a területnagyság. Ugyanezen helységre vonatkozó 1575. évi iratban pedig ez van: „unam vitornam et temones 13 fenetum". 670 Vagyis a kaszáló nagysága 1 vitorna és még 13 rúd. Részben a művelési ág azonossága, részben a területi összefüggés, valamint magyarázó értelme miatt — kiemelve az időrendből — idézem a Közép-Szolnok megyei Sikolya, Keresztúr földjeire vonatkozó 1585. évi feljegyzést. A szántót holdban adja
