Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
rozzák a szőlő nagyságát. Első adatunk a Fehérvári káptalan Gyogra vonatkozó 1228. évi oklevelében szerepel: „decem iugera vinearum". 72 4 Tájékoztatásul: a szokásos hold - kerekítve - 28 ár, a királyi 84 ár, helyi hold átlag 73 ár. IV. Bélának a pannonhalmi apátság és a fehérvári káptalan között ítélő 1229. évi oklevele, bár általában holdban (jugerum) megadja a szőlők nagyságát, de van, amikor csak darabszámot közöl, pl.: „Kosfalud duas vineas". 72 s A Veszprémi káptalan 1251. évi oklevelében darabszám szerepel a szőlő, 726 A Fehérvári káptalan 1271. évi oklevele pedig holdban adja meg, 72 7 ugyanakkor 1272-ből van az első adatunk arra, hogy a szőlőnek már van saját - sajátos — földmértéke: a kapaarja (ld. 4.29). Újabb fajta nagyság-meghatározás szerepel az Esztergomi káptalan Urkutára vonatkozó 1289. évi oklevelében: „vineam viginti duos amplexus térre cum amplexo regio". 728 Tehát 22 királyi öl szőlő. Nyilvánvalóan ez az a szélesség (ld. 2.31, 4.32, 4.38,4.42), ami metrikusan 69 m. A Győri káptalan Győr környéki szőlőtelepítésekre vonatkozó 1311. évi oklevele szerint minden egyes szőlő 1 hold (iuger) nagy, a sok között azonban két esetben egyéb adatot is közöl, szélességet is: „in latitudine sub mensura novem amplexum . . . cum mensura octo amplexum in latitudine". 72 9 Vagyis 9, illetve 8 öl a szélesség, nyilván azért közli, mert eltért a szokásostól. Azt viszont nem tudjuk, milyen mértékrendszerről van szó. Az öl (ld. 3.29) átlagával (2 m) számolva 18, illetve 16 m lenne a szélesség. Minden adatot figyelembe véve, úgy gondolom, hogy ez a nagyság nagyobb a többinél, vagyis azoknál 7 öl volt, ez a helyi hold átlagos szélessége (ld. 4.27.4.), így helyi hold lenne a mérték. Melyik, nem tudjuk. Ennek átlagával számolva egy-egy szőlő nagysága 73 ár lenne. 1322-ből van első adat újabb földmérték alkalmazására, a felező rendszer első tagját: a médiát (ld. 4.34) használják, 1322-ben pedig a következő tagot: a fertályt (ld. 426). Egyik sem speciális szőlőmérték. fgy a XIV. század második felében a szőlőt vagy darabszám határozzák meg, vagy megadják a nagyságát négy különböző mértékben: holdban, kapaaljában, médiában vagy fertályban. S hogy a darab szőlő mekkora lehetett, e század végéről van két tájékoztató adatunk. A Fehérvári káptalannak a zalai Merenye becslésére vonatkozó 1382. évi oklevele szerint t. k. 94 szőlőt találtak, melyektől kilencedként a jégeső miatt csak 200 - 16 pintes - köböl bort kaptak. 730 Ha a pint átlagos nagyságával (2,01 ld. 4.41) számolunk: 1 köböl az 32 1, így a 94 szőlő kilencede 64001 bor lenne. Egy szőlőre jut kilencednek 68,0 1, a termés tehát 6211 bor lenne. Keletinek az iccénél (ld. 428) tárgyalt statisztikája szerint a XIX. század 60-as éveiben rossz termés esetében kat. holdon átlagosan 9,5 alsó-ausztriai akó, vagyis 5,4 hektoliter bor termett. 731 Ennek alapján 1 m 2 = 0,1 1 bor termés, fgy a fenti adat szerint 1 szőlő átlagos nagysága 6210 m 2 , vagyis 62 ár lehet. A Győri káptalannak a veszprémi Zaarberenre vonatkozó 1389. évi oklevele szerint minden szőlőtől a szolgáltatás egy 60 köblös hordó bor. 7 32 Nyilvánvalóan kilencedről van szó. Lederer alapján a borköböl átlaga a XVI. században 13,41, 7 33 így a 60 köböl 16 Bogdán 241
