Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

lom (ld. 3.34). Itt csak megemlítem, hogy először pollex névvel 1279-ben fordul elő,

70 magyarul pedig 1553-ban szerepel mint Hywek.

71 3.2.3.1 A királyi hüvelyk nagyságának megállapításánál Bendefy adatait

72 csak annyiban fogadhatom el: egyéb információk hiányában nekem is fel kell tételeznem, hogy a királyi hüvelyk nagysága, az előbb említett külföldiekhez hasonlóan V12 láb volt. E viszonyszámból — amelyik a királyi mértékrendszer összefüggéseihez (ld. 2.24.2) jól illik - és a királyi öl metrikus nagysága alapján (ld. 3.29.3) kiszámíthatjuk a hüvelyknek, a rendszer második tagjának a többi királyi mértékhez való arányait és metrikus nagyságát. A sor (természetesen királyi mértékkel) így alakul: 1 hüvelyk = IV3 ujj — 1

h tenyér = 1/7 v

a arasz - V12 láb = ^24 rőf= x

h<> lépés = V72 kettőslépés = 1

li 20 öt = 0,02605 m. = 2,605 cm. Ez a nagyság viszont sem a római, sem a német, hanem az osztrák mérték nagysága, illetve az közelíti. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy onnan került hozzánk, sőt(ld. 3.35,2.21.1). 3.23.2 Helyi hüvelykre két adatot ismertethetünk. Bendefy, foglalkozva a pozsonyi hosszmértékekkel,

7 3 állítja - de forrás nélkül — a pozsonyi hüvelyk létezését, 3,17—3,25 cm-ben adva a nagyságát. Az adatot azonban az 1715. évi rőf alapján közli, és erősen vitatható, hogy ez 200 évvel korábbra is érvényes-e. A visszavetítéssel másutt is aggályom van (ld. 3.34). Egyébként pedig ez a méret a hüvelyk ismert metrikus nagyságainál

7 4 7-10 mm-rel nagyobb, ami e mértéknél jelentős különbség. Ugyancsak a XVIII. századból van adatunk a selmeci hüvelyk létezésére. Mivel azonban a selmeci öl (ld. 3.29.6/7) korszakunkban ténylegesen szereplő mérték, s ennek a hüvelyk részmértéke, az ölnél közölt adatok

75 alapján számított viszonyszámait és háromféle metrikus adatát (részletesen ld. 3.29.6/7) tájékoztatásul közlöm: 1 selmeci hüvelyk = V12 selmeci láb = V24 selmeci rőf = V72 selmeci vagy bányaöl = 2,798 vagy 2,8023 vagy 2,807 cm. Az eltérés e. nagyságrenden nem jelentős, így 2,8 cm-rel számolhatunk. Végezetül megjegyzendő, hogy Velcsovnéndk téves az az állítása: „a hüvelyk mértékegység nagysága megegyezik az ujj nagyságával"..

76 Tévedésének valószínű oka az, nem vette figyelembe, hogy Maróthi a német Zoll-t hüvelyk helyett ujjal fordította. A görög-római rendszerben nem volt mértékegység, Európa új népeinél sem igen. Általában mérőeszközként szolgált (2.31), de egyes helyeken kivételesen - a nagyságállandósulás következtében - hosszmértékegység is lett, s maradt még az újkorban is, pl. Szicíliában vagy Svédországban.

77 Hazánkban háromféle vonatkozásban lett köze a mértékhez. Először — és általában — mérőeszköz volt (ld. 2.22, 2.31), aztán ebből következőleg lett hosszmérték, majd földmérték, illetve földosztási mód. Az utóbbiakkal a vonatkozó fejezetrészeknél (ld. 3.32, 4.39), itt csak hosszmérték szerepével foglalkozom. A másik bevezető megjegyzés a nevet illeti. E mérőeszköz 3.24 KÖTÉL