Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

3.1 BEVEZETŐ E fejezetben a bevezetésnél közölt módszenei (ld. 1.4) ismertetem a tárgyalt korszakban alkalmazott hosszmértékeket és a távolságjelölésnél alkalmazott egyéb mértékeket és módszereket. Mivel azonban a hosszmérték alkalmazása lényegében távolságjelölés, a fizikai jelenség mennyiségi leírása, úgy is mondhatom, hogy e fejezet tárgya a távolságmérés e korban alkalmazott különféle egységeinek ismertetése: 15 féle mértéké és 4 féle távolságjelölése, lényegében tehát 19 féle egységé. Jelentősen kevesebb, mint amennyit a területnagyság meghatározására alkalmaztak. Ez a leírt fizikai jelenség (a távolság mint egyirányú kiterjedés) és annak leírásához alkalmazható lehetőségek következménye, mint ezt a 2. fejezetben bővebben kifejtettem. Ezt figyelembe véve már bőségesnek tarthatjuk ezt az egységkészletet, melynek segítségével e korszak embere meghatározta a távolságot.