Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Zágráb megye Korylowchra vonatkozó 1398. évi oklevelében ez olvasható: „quandam sessionem ipsarum vnam meet in se continentem". 843 A belső telek 1 meti nagyságú, így feltehető kb. 1 hold (ld. 4.36). A tartózkodási helynek ismét a szélességére kapunk adatot az Egri káptalannak a borsodi Hegymegre vonatkozó 1400. évi okleveléből: „terram pro loco sessionali undecim amplexus regalis in latitudine continentem, in longitudine vero usque ad metas ... se extendetem". 844 A belső telek hossza tehát a határig terjed, a szélessége pedig 11 királyi öl, így 34,86 m. Zágráb város Pobresyara vonatkozó 1400. évi oklevelében ez olvasható: „duodecim sessiones . . . duodecim dietas in se continentes". 845 A belső telek nagysága tehát 1 napszám, így kb. 1 hold (ld. 4.37). Királyi mértékkel 84,4 ár, szokásos holddal 27,9, helyi hold átlaggal 73,2 ár. Zsigmondnak a pozsonyi Wereknyere vonatkozó 1401. évi oklevelében ez áll: „duos sessiones cum septem iugeribus térre arabilis". 846 Vagyis az 1 telekhez tartozó munkahely 3*/2 hold. Királyi mértékkel 2,9 hektár, szokásos holddal 0,98, helyi hold átlaggal 2,5 hektár. A Budai káptalannak a barsi Bessenewre vonatkozó 1410. évi oklevele szerint: „quandam sessionem . . . cuius latitudo ad viginti unum amplexus seu tensiones vulgo wl regalibus mensuris mensurando se extenderet, ipsique longitudine ad instar ceterarum sessionum . . . extenderetur". 84 7 A belső telek szélessége tehát 21 királyi öl, így 65,5 m. Mindkét kiterjedést közli a Fehérvári káptalannak a Fejér megyei Labdasuassanra vonatkozó 1410. évi oklevele: „cuius sessionis latitudo viginti octo, longitudo vero quinquaginta regalis mensure haberentur", s egy másik ugyanekkora. 848 A tartózkodási hely: a belső telek tehát 28 X 50 királyi öl - oldalviszony 1 : 8 - így 87,5 X X 156,3 m = 136,8 ár. Szintén pontos adatot közöl a Veszprémi káptalan Arácsra vonatkozó 1411. évi oklevele: „locorum sessionalium . . . longitudo et adiacencia ortorum eorundem triginta sex mensuras, ad longitudinem ianue predicte ecclesie parochialis pensatas, latitudo ... decem et octo mensuras in se continent". 849 A belső telek nagysága tehát 18 X 36 arácsi öl — oldalviszony 1:2 — metrikusan nem adhatom, mert az arácsi öl metrikus nagyságát nem ismerjük (ld. 3.29.7). Garai Miklós nádornak a békési ősire vonatkozó 1413. évi oklevelében található: „pro domo et curia . . . alium locum sessionalem terram scilicet quievalentem videlicet quindecim et médium ulnas térre regalis mensura . . . mensurando." 850 A belső telek szélessége tehát 15^2 királyi öl, így 48,4 m. Lényegében szintén csak a szélességre kapunk adatot a Budai káptalannak a pesti Inarcsra vonatkozó 1417. évi okleveléből: „vnum locum fundi curie ... in latitudine tredecim mensura regalis, in longitudine adinstar alias sessiones continentem". 851 Ennek a belső teleknek a szélessége 13 királyi öl, így 40,6 m, a hosszúsága annyi, mint a többi teleké. Az Egri káptalannak a borsodi Tullusra vonatkozó 1422. évi oklevele szerint a belső telek (sessio): „in longitudine ad quadraginta duo, in latitudine vero ad triginta 17 Bogdán 257
