Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
pétery ez évszámmal vette fel, megjegyezve, hogy hamis és közölve, hogy Fejérpataky hiteles egykorú másolatnak, Karácsonyi 1113-71 között, Erdélyi pedig négy részben: 1180, és a XIII. század 2. fele között készült hamisítványnak tartotta. 748 Hozzáteszem, hogy az oklevélszótár a minket érdeklő részt azonos levéltári jelzetre (Pannh. 15/00) hivatkozva, 1095. évvel közli. A minket érdeklő adat az oklevél első részében, a bevezető utáni birtokfelsorolás első helységénél szerepel. Ezen első részt Erdélyi 1180 körül készültnek ítélte. 749 Indokait elfogadhatónak találom - a kelet amúgy is közelíti Karácsonyi 1071-i, illetve az oklevélszótár 1095-i időpontját —, így 1180 körüli datálással adom az adatot, a határleírás vonatkozó részét: „inde ad culmen vádit, quod vocatur Chigisti, a quo per médium ruris, quod dicitur theluch, itur ad lupinum montem". 75 0 Csakhogy a latin rus mint a magyar telek latin megfelelője először és utoljára szerepel okleveleinkben, egyáltalán nem használják. Ez a körülmény erősíti a kritikusok gyanúját: az oklevél hamis. Kérdés, hogy az oklevél fogalmazója, miért használta ezt a kifejezést? Egyrészt nem ismerhette a „hivatalos" terminológiát (mansio), tehát nem volt gyakorlata. Másrészt a rus értelme Du Cange szerint e korban azonos a villa értelmével, vagyis a jelentése szálláshely, elővételezve a későbbről ismert magyar kifejezést, majorság, udvar, következőleg a magyar telek kifejezésnek ez időben tágabb jelentése volt (ld. itt később a magyar teminológiát). A mansio korai jelentése miatt idézni kell II. Béla 1138. évi dömösi adományleveléből: „hee sunt Mansiones seruorum quos Almus dux donauit ... In villa Cuppan hee sunt mansiones seruorum . . . Hy omnes cum terra et silua et vineis dati sunt", és hasonlóan így a mansio többször. 751 Vagyis ez esetben a mansio együtt jelöli az egész gazdasági egységet. Viszont Imre Joachim és neje adományait megerősítő 1199. évi oklevelében ez szerepel: „dedit . . . duas mansiones . . . nomen uni Cobov . . . nomen alteri Caraz . . . dedit unam mansionem nomine Jacobum." 7 5 2 Vagyis ez esetekben a mansió munkaerőjelentésű, csak ezen keresztül telek (részletesen ld. itt később). A Győri káptalannak a mosoni Nyúlásra vonatkozó 1214. évi oklevelében „loca curiarum" a megnevezés. 75 3 Két név is szerepel — először - a Fehérvári káptalan Kinusberénre vonatkozó 1232. évi oklevelében: „térre sessionales" és „terra fimata", egyenlő nagyok lévén 75 4 (ld. itt később) azonosak. Bertalan veszprémi püspöknek és bírótársainak a somogyi Borholdra vonatkozó 1236. évi oklevelében ez a meghatározás: „quadraginta iugera térre, quod uulgo teluc habuit". 755 „Curia" a megnevezés önmagában, de városi telekre vonatkozik az adat, az Esztergomi káptalan Esztergom városra vonatkozó 1243. évi oklevelében. 7 5 6 A Veszprémi káptalan Csicsalra vonatkozó 1251. évi oklevelében ez olvasható: „terras moles, quod vulgo dicitur Theluch". 7 s 7 A „fundus" először önmagában a Vasvári káptalan Lothmánra vonatkozó oklevelében olvasható. 758 Két kifejezést vagylagol a Fehérvári keresztes konvent Lyulara vonatkozó 1264. évi oklevele: „vnum fundum seu aream curie". 75 9 Az újabb, s aztán elég gyakorta
