Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Lényegében már a földmérték szerepel Turóc megye Jordánfeldére vonatkozó 1438. évi oklevelében: „uno prato ... ad unum currum feni". 709 Tehát 1 szekér széna rét. S ez a meghatározás dívik általában — mert azért a körülírás is marad — a továbbiakban, esetleg elmarad a széna kifejezés. S e kétféle mód található a XVI. századi magyar nyelvű forrásokban is. A zalai Rezi 1560 körüli összeírásában a rétek nagyságát úgy határozták meg, hogy a helynév után írták: „tészen szekér széna 1, 3" stb. 710 A körmendi uradalomnak 1574. évi összeírásában viszont a „Laystrum az zenaretekrol" című jegyzékben a név után csak ezt írták: „zeker 7,8" stb. 711 A körülírásra pedig egy századvégi meghatározás. A nyitrai Ság 1590. évi urbáriumában olvashatjuk: „prata ... quilibet vix duos currus feni congregari queant". 712 Akkora rét, amelyen két szekér szénát gyűjthet. Kétféle nagyság-meghatározást alkalmaztak, s egyúttal viszonyszámot is hagytak ránk a pozsonyi Nagyiévár 1596. évi becsüjében: „pratum seu foenilium ... in longitudine Ulnas Regales 290, in latitudine 220, quod quidem pratum . .. possit palustra foeni 250 ... redacti". 713 A rét nagysága 220 X 290 királyi öl, és 250 szekér szénát adhat. A metrikus nagyság tehát 687,72 X 906,54 m = 623 446 m 2 = = 62,3 hektár. Következőleg 1 szekér rét - kerekítve 2500 m 2 =25 ár nagyságú terület. Inama-Sternegg bevezetőben idézett adata szerint 1 germán szekér rét nagysága kb. 1033 m 2 , tehát a mi mértékünk majd két és félszer nagyobb. De Inama-Sternegg idézett metrikus adata alapján az is kiderül, hogy 100 m 2 rétre 58 kg szénát számolt. Ellenőrizzük hazai adatokkal. A XIX. század végén a réteket a következők szerint osztályozták. Édes fűvűeknél: 1. o. sík vidéken fekvő, öntözhető, háromszor is kaszálható rét 30 q/kat. hold terméssel; 2. o. sík vidék, nem öntözhető, háromszor kaszálható, 22 q/kat. hold; 3. o. dombon fekvő, kétszer kaszálható, 12 q/kat. hold; 4. o. hegyoldalban levő, egyszer kaszálható, 9 q/kat. hold; 5. o. erdőben levő, egyszer kaszálható rét, 6 q/kat. hold termés. Savanyú füvek: "l.o. kétszer kaszálható, 32 q/kat. hold; 2. o. kétszer kaszálható, 22 q/kat. hold; 3. o. egyszer kaszálható, 11 q/kat. hold; 4. o. egyszer kaszálható, 6 q/kat. hold termésű rét. 714 Ez adatok szerint az édes füveknél 100 m 2 -re — osztály sorrendben - következő a termés: 52—38—21—15—10 kg. Savanyú füveknél hasonlóan: 55—38-19-10 kg. Következőleg Inama-Sternegg adata túlzottnak ítélhető. Ha a hazai adatok alapján számolunk, az alsó és felső határt, illetve az egész átlagát (26 kg/100 m 2 ) tekintve 1 szekér rét 250-1375 kg közötti átlagban 650 kg szénát adhat. S ez az átlag viszont már közelíti Inama-Sternegg 1 szekérre jutó 600 kg-os adatát. így valószínűsíti, hogy a tájékozódásnál nem nagyon tévedtünk. Befejezésül a következőket hangsúlyozom. A szekér ritkán alkalmazott, de ősinek tűnő földmértéke a rétnek. Nagyságára csak korszakunk legvégéről van egyetlen adatunk, így az adott metrikus nagyság csak akkor és ott érvényes. Viszont a szállítóeszköz, illetve a szénagazdálkodás változatlansága alapján esetleg feltételezhetjük, hogy másutt, illetve korábban is hasonló — kb. 25 ár — nagyságú volt 1 szekér rét (amikb. 650 kg szénának felelhetett meg).
