Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

4.27.2) 1 kötél föld = 8397 m

2

, így 84 ár, tehát közelítőleg 1 királyi hold nagyságú lenne. Maróti László macsói bánnak a pozsegai Velikára vonatkozó 1443. évi oklevelében szerepel: „ex singulis furnis duas cordas terrarum arabilium prout in dicto nostro oppido [ti. Welika] mensurari sólet . .. dedimus".

487 Vagyis a jobb ágytelekhez adott szántóföld nagysága 2 kötél, a szokott velikai mérték szerint. Hangsúlyozom a szokott kifejezést, mert annak alapján arra következtethetünk, hogy ez időben ezen a területen a kötél már régebbtől és rendszeresen alkalmazott földmérték, amelynek a nagysága is megszabottan egyforma. S valószínű hogy a közölt adat ismét a terület szélességét jelöli, a közismert hossz mellett. Ugyancsak déli területről van a következő adatunk. Az 1472-ben kelt „Registrum sessionum ... Cristalowthy" a fundusokat írja össze, s a fundus nagysága 3—12 funiculus + 1—48 lyko között változik.

488 Vagyis a telekhez tartozó föld itt is kötélben, mint szokott földmértékben adott, amelyhez azonban még kisebb földmérték-egység járul: a liko (ld. 4.33). 1 kötél pedig 48 likónál nagyobb volt. Persze, lehetséges, hogy a likókat nem számolták át kötélre. A pozsegai Dobrakczwa 1474. évi összeírásában a föld nagyságát szintén kötélben adják meg, s ez 8—33 funis között változik.

48 9 Borsod megyének Zakathyra vonatkozó 1493. évi oklevelében „térre sue arabilis vnius funiculi ... fenilia cum medy funiculi ... item vnum juger térre arabilis" szerepel.

490 Vagyis 1 kötél szántó (de a szántóra a holdmértéket is alkalmazza) és V2 kötél kaszáló. A nagyságból következtetve a kötél most is úgy földmérték, hogy a szélességet jelölő hosszmérték, mert a terület hosszúsága köztudott. Az Erdélyi káptalan Királyfalva stb. divíziójára vonatkozó 1500 körül kelt oklevelében 11 tagban fekvő földek mérési adatait rögzítették: „in longitudine ad decem, et in latitudine ipsius siquidem ad decem et septem cordas mensurassent quae sic mensurata juxta regalia centum et septuaginta fecissent... ad longitudinem no vem, ad latitudinem vero viginti octo cordas in regali siquidem ducenta et quinquaginta duo jugera terrarum regalis mensura fecissent etc".

4 91 És mindegyiknél, mint ezt a holdnál tárgyaltam (ld. 4.27.3), azt az eredményt kapjuk, hogy 1 kötél = 1 királyi hold, így 8442 m

2 - kerekítve - 84 ár (ld. még 2.3). A horvát-szlavón Goriza 1500 körüli összeírásában a földek nagyságát szintén kötélben (funiculus) adták meg.

492 Hasonló a helyzet a szintén horvát Lathkowyna 1500 körüli összeírásánál, szintén funiculus a nagyság.

49 3 Egervár stb. 1519. évi urbáriumában a censust kötél után állapították meg, mégpedig Megherychyenél: „quelibet mensure sive ligature térre wlgo kethel appellatam", majd Welika várnál: „de quodlibet funiculo wlgo kethel vocato ... solvit".

494 A kötél tehát nemcsak földmérték, hanem adóegység is. A horvát-szlavón Peker 1524—25. évi összeírásában szintén kötél (funiculus) után adóztatnak.

495 Az ugyancsak horvát-szlavón területre vonatkozó 1525. évi liberjegyzék három földmértékben is közli az adatokat — a holdnál részletesen tárgyaltam (ld. 4.27 és 4.33