Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

határok között számolhatnánk. Ismerjük azonban az egységnyi vetőmagszükségletet búzában. Ennek segítségével közelebb kerülhetünk a témához. 1702-ben 1 királyi holdra 2 pozsonyi mérő vetőmagot számoltak, de az adatot már közlésekor problematikusnak ítéltük.

461 1 pozsonyi mérő ez időben 42 kg búzának felelt meg,

462 továbbá tudjuk már azt is, hogy 1 királyi hold 8442 m

2 (ld. 4.27.3). Ezek alapján a vetőmagszükséglet 0,00995 kg/m

2

. 1715-ben viszont 1 egész jobbágytelek 120 pozsonyi mér ős 46 3 1 egész jobbágytelek viszont 32 királyi hold. így 1 királyi hold = 3,75 pozsonyi mérő, ez pedig - az előbbiek alapján - 157 kg búza. így a vetőmagszükséglet 0,0185 kg/m

2

. A XIX. század végi statisztikai felvétel szerint országos átlagban 1 kat. hold vetőmagszükséglete (kézi, gépi együtt) 135 1 búza volt.

464 A 200 éves gabonalelet alapján végzett vizsgálat szerint a búza hektolitersúlya 77,3kg volt.

465 1896-ban az átlag 77,6 kg.

4 6 6 Ma pedig 77,3 kg.

4 6 7 így tehát 77 kg hektolitersúllyal számolhatunk. Ennek alapján az előbbi menyiség 103,95 kg/kat. hold. Ugyancsak a század végi becslés szerint kézi vetésnél a búza magszükséglete 110-1701/kat. hold,

468 így az átlag 1201, ami az előbbi adattal számolva 92,4 kg/kat. hold. E két adat átlaga 98 kg/kat. hold mint magszükséglet. így számolva a XIX. század végi vetőmagszükséglet 0,0171 kg/m

2

. Láthatjuk, hogy az 1715. évi és a XIX. század végi szükséglet jól közelíti egymást, az 1702. évi azonban már jelentősen kisebb, majd fele, de az adat, említettem, problematikus. A biztonság okáért azonban ezt is figyelembe veszem, és a három adat atlagát fogadom el. így a búza vetőmagszükséglete 0,015 kg/m

2

. Ezzel a kulccsal számolva, az előbb közölt adatokat (a csongrádit is pótolva), nagyságrendben sorolva következő a helyzet: 1 szepesi köblösföld =32 kg búza = 2133 m

2 =21,3 ár. 1580. Kisóc, 1596. Felice, 1599. Swaborc, mindháromnál = 0,25 hold. 1 kassai köblösföld = 64 kg búza = 4266 m

2 = 42,6 ár. 1587. Alsóméra (Abauj) = = 0,25 hold vagy nagykötél, 1573. Ónod (Borsod) =0,50 hold, 1572. Helmec (Zemplén) = 0,61 hold. 1 kanizsai köblösföld = 77 kg búza = 5133 m

2 = 51,3 ár. 1589. Kapornak (Zala) = = 0,83 kishold. 1 csongrádi köblösföld = 84 kg búza = 5600 m

2 = 56,0 ár. 1562. Hódmezővásárhely. 1 sárvári köblösföld = 87 kg búza = 5800 m

2 = 58,0 ár. 1596-7. Kapuvár (Sopron) = 0,40 hold, 1598. Szombathely (Vas) = 0,33 hold. 1 köblös földterület tehát 21,3-58,0 ár között változhatott a helyben használt gabonamérték nagyságától függően. A szélső határok különbsége — 2,7-szeres azonban lényegesen kisebb, mint azt a holdnál valamennyi űrmértékre vonatkozóan vizsgálva megállapítottuk, ott tízszerező volt (ld. 4.27). A félreértések elkerülése érdekében ismét hangsúlyozom egyrészt azt, hogy a fenti adatok csak tájékoztató irányszámok, másrészt azt, hogy a köbölnek mint a vetőmagszükséglet alapján gabonamértékből alakult, s a szántónál alkalmazott földmértéknek használata a tárgyalt korszakban olyan kétségtelen bizonyosággal, mint pl. a hold .stb. nem igazolható. De feltehető a kivételes használata egyes területeken, a XVI. század második felében pedig országosan az átalakulás folyamata.