Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Vagyis: ha az 1 királyi kaszaaljának területe pontosan nem is akkora volt, mint előbb felírtuk, de közelítő nagyságú lehetett. És hasonló, de a királyi és nem királyi holdak területarányához is hasonló a helyzet a közönséges kaszaaljánál. Kb. ilyen nagyságrendű lehetett az is, természetesen táji, helyi eltérésekkel. 4.31 KÖBÖL Alapjában űrmérték, közelebbről gabona- és bormérték, így két típusú köböl dívott: a gabonaköböl és a borköböl. Az előbbi nagyobb, az utóbbi lényegesen kisebb űrtartalmú. Lederer adatai alapján 432 számolva az előbbi jó hétszerese az utóbbinak, így e minőségében a szántónál és a szőlőnél válhatott földmértékké is. Nincs tudomásunk arról, hogy korszakunkban a borköböl földmértékké alakult volna, s az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy később sem lett a szőlő földmértéke. Gabonamérték mivoltán keresztül azonban az ekés művelés, vagyis a szántó földmértéke is lett, ugyanis a vetőmagszükséglet egységnyi mennyisége - így 1 köböl — egyértelműen területegységet jelölt meg, feltehetően német hatásra. 433 Mint ahogyan más gabonamérték is (ld. 4.35). — A továbbiakban természetesen csak földmérték mivoltával foglalkozom. Hazai latin szótárainkban űrmérték jelentésű. Általában cubulus, de Szikszai utal a modiusra is Murmelliusnál és Calepinusnál azonban nem szerepel, náluk a modiusnak a jelentése a köböl, de az utóbbinál a vékával együtt, a gyöngyösi töredékben pedig artabe, de vékát és szaput is jelent. Okleveleinkben a latin neve cubulus. Elsőnek I. István 1002 előtt kelt, és Kálmán 1109. évi átiratában fennmaradt veszprémvölgyi alapítólevélben fordul elő, mint bormérték. 434 Gabonamértékként elsőnek III. Béla 1181. évi oklevelében szerepel. 435 Magyarul elsőnek III. Béla 1193. évi oklevelében található, de már helynévként, illetve földrajzi névként a határjárásban: „Inde ad uülam Gurguteg. Inde ad cubules". 436 Hasonlóan, de már utalva a földmérték mivoltra a Győri káptalan 1346. évi oklevelében: „terram ... Kwblusfeld vocatam". 437 Németül Kübel, így pl. Gyula vár 1552. évi leltárában. 4 3 8 Földmérték mivoltára első adatunk közvetett, az előbb említett földrajzi név. A Győri káptalan Sopron megyei birtokokra vonatkozó 1346. évi oklevelében olvasható: „terram usui uni aratro sufficientem Kwblusfeld vocatam in possessione Nygwan nominata". 4 3 9 Vagyis Köblösföldnek nevezett 1 ekealja szántóról van szó. Belényesy félreértésével 440 az ekearjánál részletesen foglalkoztam (ld. 4.24), bizonyítván annak képtelenségét, hogy 1 ekealja vetőmagigénye 1 köböl lehetne. Itt csupán azt kell tisztázni, mit jelent pontosan ez az adat? Kétségtelen az, hogy ezt a területrészt köblösföldnek nevezték. Mégpedig régóta, lehetett tehát több, kevesebb 1 ekealjánál. De miért nevezték annak? Mitől lehetett köblös a szántóföld? Csak a vetőmagmennyiséget jelző köböltől, vagyis azon a területen köböllel mérték a vetőmagot. De bizonyosan nemcsak 1 köbölre telt az egész, már csak azért sem, mert akkor egyköblösföldnek nevezték volna. így egészen pontosan megkülönböztet. És éppen erről
