Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
valentem". 39 3 Tehát 6 kapaarja nagy a szőlő. S egyúttal bizonyíték, hogy a XIII. század derekán a kapaalja már földmérték volt. És hasonló módon közlik okleveleink a szőlőnagyságot e mértéknél, akár latin, akár magyar nyelvű az irat. Fontos azonban megemlítenünk az Egri prépostság javainak 1566. évi összeírása egyik tételét: „vna vinea . . . per decem homines vna vice fodj potest, .. . due vinee, .. . vna . .. que sedecim homines vna vice fodi poterat, altér ... per viginti quinque homines ohm fodebatur". 394 Az „vna vice" kifejezés egyértelműen bizonyítja azt, hogy a kapaalja egy embernek egy napi munkája — látástól vakulásig —, s nem pedig délig tartó, mint esetleg a hold. Konkrét nagyságot a sárvári uradalom — több gazdasági normát tartalmazó — 1594. évi utasításából ismerhetünk meg. A földesúr felső vidéki szőlői munkaerő-szükségletének számításánál írták: „minden fertal zolot wetuentyztyz ember kapallasara". 395 Következőleg 1 kapaalja szőlő = J /io fertály. Sajnos, sokra nem jutottunk az adattal, mert a fertály szőlő nagyságát (ld. 4.26), más forrásból sem ismervén, éppen ezen adat segítségével próbáltuk számítgatni. Alapja pedig 200 évvel későbbi adatforrás. Az 1784. évi József-féle kataszteri felmérés alapján készített vizsgálatom szerint Baranya, Csongrád, Heves, Pest és Zala megyék 18 településének adatai szerint 1 kapás (akkor ez a név) szőlőnagysága rendkívül változó. A határértékeket nem említve, 90-400 bécsi négyszögöl, így 322,6-1438,4 m 2 , vagyis 3,2-14,3 ár középértékű, leggyakoribb - 3-3 településnél - a 250 és 300 négyszögöl, vagyis 899 és 1078 m 2 , vagyis 8,9 és 10,8 ár nagyságú. 396 Tegyük hozzá még a következőket: a kisebb nagyság 90-200 négyszögöl vagyis 3,2-7,2 ár között az akkori Zala megye horvát nyelvterületén dívott, másutt az alsó határ 200 négyszögöl. Továbbá: 400 négyszögöl, így 14,3 ár nagyságot Heves megye 1 településénél adott 1 kapást, a többinél a felső határ általában 320 négyszögöl, így 11,9 ár. Végezetül pedig: egy-egy településen belül is tapasztalható volt jelentősebb nagyságrendi különbség 1 kapás szőlőre. Pl. a hevesi Tótfalván 200-400 négyszögöl, vagy a pesti Nagykőrösön 150—300 négyszögöl között változott. Vagyis: kétszerező, illetve felező 1 kapás nagysága egyazon településen belül. Legkirívóbb azonban a zalai Szentbékálla: 140—420 négyszögöl között változott 1 kapás nagysága, így háromszorozó, illetve harmadoló a nagyság. 39 7 Ez a határérték-ingadozás mindenképpen azt bizonyítja, hogy az eredeti nagyság: az 1 ember által 1 nap alatt megkapálható szőlő nagysága mint egység a XVIII. században már évszázadok óta elveszíthette az eredeti jelentését. A területnagyságot - mint más mértéknél is — a helyi adottságok alakították ki, és alakítgatták tovább, és létesültek a helyi kapaaljak. Jelentős alakító tényező a föld minősége, illetve a határnak szőlőművelésre alkalmas területnagysága. A művelési mód, a technika még nem, mert ez a XVIII. században is olyan volt, mint korszakunkban. Valószínű, hogy a telekhez hasonlóan (ld. 4.46) a szőlőnél is megindult az osztódási és devalválódási folyami már a mi korszakunkban is (ld. 4.45), de e folyamat során a kapaalja mértéket másik rendszerű mértékegység váltotta fel, így a média (ld. 4.34) és a társai. Mindebből azt a következtetést kockáztatnám meg, hogy 1 kapaalja nagysága átlagosan a tárgyalt korszakban kisebb semmi esetre sem lehetett, mint a XVIII.
