Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Hogy nemcsak helyi holdak voltak, hanem egy helységen belül is mennyire változhatott a helyi hold nagysága — legalábbis a XVI. század második felében —, arra kitűnő példa Nyitra megyének az ott fekvő Alsóattrák helységre vonatkozó 1578. évi becsüje.

341 A 10 tagban levő, összesen 23 holdnyi földet felmérték és megadták az egy-egy tagban levő, 1-től 5 holdig terjedő területek szélességét és hosszúságát királyi ölben (cum regali mensura), megadták e terület holdnagyságát és természetesen a becsértéket forintban. Közülük kettő 1 holdnyi volt, és érdekes módon egyúttal a két szélső értéket adja. Az egyik 1 hold 10X26 királyi öl = 31,26 X 81,76 m = 2540,6 m

2 = 25,4 ár volt és 5 ft-ra becsülték. A másik 16X153 királyi öl = 50,01 X 478,28 m = 23 918 m

2 = 239,2 ár volt és 10 ft-ra becsülték. Az utóbbi tehát több mint kilencszer akkora, mint az első és mindegyik 1 hold!, de az érték csak kétszeres. Ha a többit is átszámoljuk 1 holdra, nem találunk közöttük két azonos nagyságot. 3673,5-16 306,1 m

2

, vagyis 36,7-163,1 ár között változik a területe 1—1 holdnak, s az érték most sincs arányban a területtel, nyilván a minőségi különbségek miatt. A 10 tag közül, illetve az átszámított holdak közül egy holdnyi egység adja a királyi hold nagyságát, 3 tag alatta, 6 pedig felette van e nagyságnak. A számtani átlag pedig 1 holdra 1,2 királyi hold, illetve 10 229 m

2

, vagyis 102,3 ár. A földmérték-egységnek (a holdnak) ez a rendkívül nagyságkülönbsége egyébként veszedelmesen hasonlít ahhoz a képhez, amelyet a II. József-féle kataszter (1784.) alapján készített áttekintéskor kaptam egy-egy településre,

342 de ott ilyen jelentős szélső értékkülönbséget csak kivételesen találtam. Lehet, hogy most is kivételről van szó. Mindenesetre alapos figyelmeztetés a helyi holdak nagyságának általánosításához. Mintha a gabonamérték földmértékké válásának egyik etapját mutatná a hold és a szükséges vetőmagmennyiség összekapcsolásával a szepesi Kyssócz 1580. évi divíziója. Az egyes tételeket így adták meg: ,jug. 1 adCub 4,1 */2 jug.ad Cub 7 etc.".

34 3 Mind az egyes tételek, mind az egésznek átlagában 1 hold = 4 köböl. Ennek a jelzőjét azonban nem tették ki, feltehető, hogy szepesi köböl. 1585-ben ez 41,59 volt, illetve 32 kg búza, 32 kg kétszeres, 28 kg rozs,26 kg árpa vagy 16 kg zab fért bele.

344 Tehát a szepesi Kyssóc környékén 1 holdba 128 kg búzát vagy kétszerest, vagy 112 kg rozsot, vagy 104 kg árpát, illetve 64 kg zabot vethettek. Sajátosan, a szántástechnikával határozták meg a hold nagyságát Debrecen város 1581. évi, a barázdánál már tárgyalt (ld. 4.21) jegyzőkönyvében:- „ki szántani akar, egy hóidnál ne foghasson fel többet egyszerre, mely csak 50 kerülés legyen, és míg ezt el nem végzi, más hóid földet addig ne barázdáljon".

345 Az adatot a barázdánál már részletesen tárgyaltam (ld. 4.21), itt csak az eredményt ismétlem: 1 hold =100 barázda, illetve a hold szélessége kb. 25 m lehetett. Ismét a földmérték és a gabonamérték viszonyára, illetve az átváltásra és ismét Szepesből kapunk adatot Felice 1586. évi consignatiójából. Az egyes földrészeket (alignyi kivétellel „una terra" megjelöléssel) köbölben (cubulus) taksálták, de a végén — két esetben is — összesítették így: „Faciunt cb 326 V2 constituunt jugerum No 81 '/a", illetve: „Item cubul 146 l

h faciunt jugerum 36."

346 Átszámítva 1 holdra 4 köböl jut, mint 1580-ban Kyssócon, s ha most is szepesi köbölről van szó, az ott közölt viszonyszámok alapján ugyanaz a helyzet.