Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
12 X 84 királyi öl = 37,5 X 262,6 m = 9847,3 m 2 = 98,47 ár nagyságú,oldalviszony 1 :7,1. A Veszprémi káptalan két, időben közeli oklevelében is előfordul a rövidhold megnevezés, mindkét esetben hosszúságjelölésnél említik. Az 1378. évi oklevélben ez áll: „per intervallum longitudine unius brevis jugeris térre", 32 8 az 1380. évi a zalai Ládtomajra vonatkozó oklevélben pedig ez: „longitudo vero ad longitudinem unius brevis iugeris térre protenderentur". 329 Nyilvánvalónak látszik, hogy ez a hold azért kapta a jelzőjét, mert a hosszúsága rövidebb volt valamelyik másik rendszerű holdnál, szélessége viszont azonos lehetett. Az is valószínű, hogy a hosszkülönbség jelentősebb volt — a szerencsi példára gondolva, esetleg 62 öl -, ezért kapta a jelzőjét. Az a tény, hogy egyszerűen csak rövidholdnak nevezik (közelebbi méretet nem adva), bizonyítja, hogy közismert, mégpedig nagyobb területen ismert földmérték volt. Feltehetően a Balaton északi részén éltek vele. Nagyobb területen dívó helyi hold létéről értesülünk Liptó megye Szelintzfőre vonatkozó 1380. évi okleveléből: „terras . . . particulas ad numerum jugerorum juxta vsu provinciáé quantitatem conitentes". 330 Vagyis Liptó megyében szokásos nagyságú ez a hold. Hogy a hold nagysága a helyi gyakorlatban is változott, és hogyan változhatott, arra kapunk információt a Pozsonyi káptalan Balásfára vonatkozó 1416. évi okleveléből: „que térre jugera non maiore, sed tanta, sicut ipsorum jugera secundum mensuram esse debeat". 331 Tehát a hold nagysága csak mérték szerinti lehet. Nyilvánvalónak látszik, hogy mérés nélküli, így nagyobbra kerekített holdakat alakítgattak azon a vidéken. A holdnak kisebb, de csak a helyi gyakorlatban dívó egységét ismerhetjük meg — első előfordulásként — a Somogyi konvent Korpád stb. helységekre vonatkozó 1424. évi okleveléből. Az egész holdak mellett a tört holdakat így adták meg: „duodecim jugera et viginti funiculos . .. quindecim jugera et quindecim funiculos ... vnum juger et viginti funiculos" stb. egészen 40 kötél kiegészítésig. 332 így 1 hold 40 kötélnél nagyobb volt, de nem tudjuk mennyivel. Az oklevélszótár a hold címszónál t.k. közli a következő adatot: „1458: Vnum [jugerum] in Nagholdzerben". 333 Szamotáék azonban valamit elírtak, mert az ezen jelzet alatt levő oklevél — a Budai káptalan kiadványa - 1458. évi ugyan, de szövegében nem található az idézett rész. A jelzet elírási lehetőségeit figyelembe véve sem sikerült megtalálnom ezt az oklevelet, így csak fenntartással közlöm. Az általános résznél már tárgyaltam a problémát (ld. 4.27.1). Indokaim alapján úgy vélekedtem, hogy olvasási hiba: nem nagyholdról, hanem négy holdról van szó. Egyébként ez lenne az egyetlen adatunk a nagyhold létezéséről. Viszont a kishold létezésére kétségtelen okleveles adatunk van. Az első a Leleszi konvent Szabolcs, Szatmár megyei helységekre vonatkozó 1515. évi oklevelében olvasható: „terra in latitudine quasi ad dua jugera se extendetis longitudine vero est brevis ... est unius juger parvum". 334 Ez a kishold tehát a szöveg szerint rövidebb volt, a másik — nem tudjuk, milyen rendszerű — holdnál. Lehet viszont, hogy a szélessége is kevesebb volt, de lehet, hogy nem. A rövidsége egyébként emlékeztet a Veszprémi káptalan 1378-80. évi okleveleiben szereplő, említett rövidholdra. De majd másfél
