Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
mertekkel [ti. az arasz, illetve öl mértékkel] tezen hethwen kettewt, az szylessyge kedeg tyzenkettewt". 312 A Heltai-féie 1571. évi kolozsvári kiadásban pedig, mivel az araszt, illetve ölet a formátum miatt fele nagyságban közölte, a szöveg ez: „Egy Királyi szántó feoldnec, uagy erdeonec holdiánac hoszszasaga e métréckel teszen száz negyuen negyet: az szélessége kedig húszon negyet". 313 Ezek után a királyi hold korabeli adatait és metrikus nagyságát a következők szerint állapíthatjuk meg: 1 királyi hold = 12X72 királyi öl = 864 királyi [négyszög]öl = 37,51 X X 225,07 m = 8442,38 ni 2 = 84,42 ár (tájékoztatásul az osztrák rendszer szerint: 2346,98 bécsi négyszögöl = 1,955 magyar hold = 1,466 katasztrális hold 314 ), oldalviszony: 1 :6. Ez a nagyság az általános résznél {lú. 4.27.1) ismertetett külföldi holdnak megfelelő mértékek nagyságát jelentősen meghaladja. Durva számítással kb. 9 görög plethron, 3,4 római jugerum, 1,3 korai, illetve 2,7 XIV. századi rajnai Morgen, és 1,5 alsó-ausztriai (bécsi) Joch nagyságú. Az ismert oldalviszonyok közül pedig csak a bécsi holdéval egyezik. A későbbi külföldi hasonló mértékek közül — de csak az európaiakat figyelembe véve — hasonló nagyságú csak az amszterdami Morgen (85,6 ár) és a karintiai Stochiacah (89,2 ár) a többi általában kisebb, kivételesen nagyobb, de jelentős különbséggel, közelítőnek csak a hamburgi Morgent (96,5 ár) ítélhetjük. 315 A királyi hold törtrészeihez azonban — szintén kerekített számítással — könnyebben találhatunk hasonló, illetve közelítő nagyságú mértéket. l fa királyi holdhoz (28 ár) hasonló: a coburgi Feldmorgen (29 ár), a weimari (28 ár) és a meiningeni Acker (29 ár); 316 2 /3 királyi holdhoz (56 ár) hasonló, illetve közelítő: a bécsi Joch (58 ár), az oldenburgi Katasterjuch (56 ár), a dán Tonne (55 ár), a schleswig-holsteini Tonna (55 ár), a szász Acker (55 ár), a jugoszláv lanatz (58 ár), és a svájci faulx (54 ár); 31 " 7 3 / 4 királyi holdhoz (63 ár) hasonló, közelítő: a mecklenburgi-schwerini Morgen (65 ár), a holsteini Tonne (63 ár), a vorpomerni Morgen (66 ár), az altenburgi Acker (64 ár), a spanyol fanega (64 ár), a toszkanai saccata (63 ár). 318 Ezek a hasonlóságok, illetve közelítések a királyi hold szempontjától éppen nem az átvételt, hanem csupán az ősi eredetet: e mértéknek munka- és eszközkapacitás gyökét (ld. 2.21), külföldi vonatkozásban viszont a közvetlen vagy közvetett átvételt is igazolják. 4.27.4 A helyi hold a szűkebb táj, vidék, vagy csak egy-egy település környékén dívó, a helyi adottságokból és művelési gyakorlatból kialakult földmérték volt. Nagysága ennek megfelelően különféle lehetett. A helyi jelző önkényes, a források különféle körülírásait, meghatározásait összefoglalandó adtam e mértéknek, így külön terminológiai vizsgálatra nincs szükség, illetve: az adatközléssel párhuzamosan végezhető, amikor szükséges. Első előfordulása II. András Szebellébre vonatkozó 1233. évi oklevelében található: „debent centum et decem iugera assignari cum eadem mensura, qua proxima villa, scilicet Lengén, sólet suos agros mensurare". 319 A Hont megyei, Korponától délnyugatra fekvő Ledény községben dívó földmértéket tehát a szomszédos mezőváros,
