Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
nemcsak hagyományos módon, hanem korszerűen is mértek, pontos kiterjedését is megállapították már a szokásos holdnak. 4.27.3 A királyi hold kialakulására közvetlen adatunk nincs. A magyar mértékek eredetvizsgálatánál már részletesen tárgyaltam a problémát (ld. 2.21). Nem ismétlem, itt csak annyit: indokaim alapján úgy ítélem, hogy azt I. István állapította meg és hagyományozta. S eleinte azért nem említik az oklevelek, mert a kezdeti időben nem az írás, hanem a szokás szentesít. A királyi hold első okleveles említése a Pannonhalmi káptalan Salara vonatkozó 1241. évi oklevelében található: „cum iugerum mensura, qua mensuratur iugera terrarum domini regis". 285 A Pécsváradi konvent 1270. évi oklevele szerint ajugerumot „cum mensura regia, iuxta regni consuetudinem approbatam" kell mérni. 28 6 A Váci káptalan 1278. évi oklevele szerint a iuger „cum mensura regali" mérendő. 2 8 7 Az Esztergomi káptalan 1293. évi oklevelében a iugerumot „secundum mensuram regálém et consuetudine regni" mérik. 28 8 És hasonlóan szerepel a XIV. század során, így a XV. század elején. Pl. Zsigmond 1411. évi oklevelében: „terram ... ad ... mensuras regales jus regni nostri consuetudine". 289 „Mensura regalis" szerepel az 1467. és következő éveknek, a királyi ölnél részletesen ismertetett (ld. 3.29.3) estimációban is. És csak a XVI. század elején, az Erdélyi káptalan 1500 körül kelt oklevelében szerepel először a ,jugera regalía" 290 kifejezés. Vagyis kezdetben hold királyi mértékkel az ország szokása szerint a megnevezés, csak a korszak végére lesz egyszerűen királyi hold. Magyarul először a Tripartitum már többször idézett 1565. évi debreceni kiadásában, Weres Balázs fordításában szerepel: „Kyraly szantho fewldnek, wagy erdewnek holgyanak hozzasaga stb." 291 így a Heltai-féle 1571. évi kolozsvári kiadásban is. 292 Más fogalmazásban egy XVI. századi „koez beoch"-ben: „egy hold kyral mertekkel". 293 A királyi hold nagyságára vonatkozó első ismert adatunk a Pécsváradi konvent Odusfalvára vonatkozó 1270. évi, előbb említett oklevelében szerepel: „quodquod jugerum térre septuaginta amplexus in longitudine, septem vero in latitudine, cum mensura regia" mérik. 294 Tehát 7X70 királyi öl nagyságú, oldalviszony 1 :10, metrikus adata: 21,88 X 218,82 m = 4788,22 m 2 = 47,88 ár. Következő adatunk korban közeli, mégis mást mond. A Váci káptalan 1278. évi oklevelében olvasható: „quodlibet iuger in longitudine octuaginta amplexus, cum mensura regali in latitudine uero duodecum amplexus, mensurando". 2 95 Vagyis a hold 12 X 80 királyi öl, az oldalviszony 1 : 1,6, metrikus adatai pedig: 37,51 X 250,08 m = = 938,06 m 2 = 93,84 ár. Majd kétszer akkora terület, mint az előbbi. Itt valami hiba van. Lehetséges az, hogy valamelyik vagy mindkét esetben — mert a királyi hold végül is más nagyságú (ld. itt később) — nem királyi holdról van szó? Csak arról, hogy királyi öllel mérik a holdat? De miért mértek volna királyi öllel más mértékű holdat? Ha ez lenne a helyzet, a szövegben valami utalásnak kellene lennie, de nincs. Továbbá: a királyi holdra vonatkozó utalás a későbbiekben is szerepel hasonló szerkezetben, csak a XVI. század elején írják le egyszerűen, de kétségtelenül, hogy királyi hold. Mi lehet a helyzet?
