Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
kiadásban „masffel szaz hold 40 és ennyi az 1571. évi kolozsvári kiadásban is. 141 A gyakorlatban is így alkalmazták, pl. 1568-ban. 14 2 Ezen majd két és fél százados változatlanság alapján állíthatjuk, hogy a királyi ekealja 150 királyi hold nagyságú, és felírhatjuk a tételt, az egyéb szükséges viszonyszámokkal: 1 4 3 1 királyi ekealja = 150 királyi hold = 126,63 hektár (tájékoztatásul a régi, osztrák rendszer szerint — kerekítve — 352 000 bécsi négyszögöl = 293 magyar hold = 220 katasztrális hold). Megjegyzem, hogy a királyi ekealja metrikus nagyságát már sokan próbálták megállapítani, de valamennyi számítás a Werbőczi-féle araszon (arasz—öl—hold—ekealja) alapul, így ma már meghaladott állapot, adataikat feleslegesnek tartom felsorolni. Mivel pedig a királyi hold nagysága sem változott (ld. 4.27.3), a királyi mérték eredetéről mondottak (ld. 2.21) érteimében már kialakulásakor ekkora volt, mert ez volt az ősi ekealja nagysága is, amiből átalakult. Az eredetnél mondottakhoz azonban szükséges néhány e mértékhez közvetlenül kapcsolódó adatot és megállapítást fűzni. Ismételjünk meg az általános résznél (ld. 4.24.1) megállapított tényt. A görögöknél ekkora földmérték nem dívott. A római centuria — kerekítve — 50 hektár, a következő nagyság pedig, a saltus 201 hektár. A germán Pflugland, amit aratrumnak neveztek, 650 körül 6 hektár, 800 körül a Königshufe pedig 15 hektár nagyságú. A nagyságrendi különbség olyan jelentős, hogy tagadja az ókori, illetve európai eredetet. Figyelembe kell vennünk a következőket is. Századunk első éveiben 1 eke 2 ökörrel 1 fővel közönségesen (átlag 25 cm) barázdálva 1 nap alatt általában 1 kat. holdat, vagyis 0,57 hektárt szántott fel. 144 Ezzel a munkaképesség a 127 hektár egyszeri szántásához 223 munkanap, vagyis 7 hónap lenne szükséges. Nem lehetetlen ugyan, mert 3 téli, 3 nyári pihenő—termő idő marad. Valószínűbb azonban, hogy nagyobb kapacitású, tehát primitívebb eke használatának idejében alakult ki ez a nagyság, mégpedig a tényleges gyakorlatból. Nagyon valószínű, hogy a karcoló-, de talán még a túróeke is kétannyit szánthatott, mint a századelő ekéje, így a 127 hektárhoz csak 4 hónap szükséges. Ez pedig a honfoglalás előtti időre utal. A királyi ekealjánál nem találtam adatot arra, hogy az egy ekealjánál nagyobb terület nagyságát holdban adták volna meg, mint ezt az általános rész példáinál láttuk (ld. 4.24.1). Sőt, ennél - attól eltérően - azt tapasztaltam, hogy a konkrét terület nagyságának meghatározásánál, ha szükséges volt, a királyi ekealjat a királyi holddal — tehát a kisebb egységgel - együtt alkalmazták. Néhány példa. A Szepesi káptalan Ceykre vonatkozó 1294. évi oklevelében olvasható: „dimidietatem [terrae] minus et triginta jugeribus duorum aratrorum cum regali mensura". 145 Vagyis 2 királyi ekealja - 30 királyi hold, tehát 270 királyi hold, de nem igy írták. A Jászói konvent Zerentre vonatkozó 1357. évi oklevelében találjuk: „terram duorum aratrorum minus viginti tres jugeribus regalis mensurae." 146 Vagyis 2 királyi ekealja — 23 királyi hold, így 277 királyi hold. Bátori István országbíró Ságra vonatkozó 1479. évi oklevelében írták:'„ad unum aratrum et quinquaginta due jugera regalis mensurae." 147 Tehát 1 királyi ekealja + 52 királyi hold, így 202 királyi hold. De alkalmazták a kisebb terület meghatározására a királyi ekealja törtrészét is. Pl. a Garamszentbenedeki konvent 11 Bogdán
