Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
következő tételeket: „Az kewkerth megeth egy fewld wagyon, delew feldnek mondgyak. /Wgyan ottan ez delewfewldre dewly mas hold fewld, es az Baydor kerthere, az Henzel fewlde wagyon mellette./ Thul az Baydor kerten wagyon esmet egy fewld, az ys dewlew fewld." 54 Az idézet igazolja a dűlő-szónak vízszintes irányú kiterjedés, terülés, másrészt pedig a dűlőnek ez esetben ödölő értelmű jelentését. Láttuk, a második meghatározás meg is mondja, hogy ez a dűlőföld 1 hold nagyságú. És a másik két esetben is ezt a nagyságot kapjuk a következő számítással. Az összeírt földek összterjedelme a forrás szerint 70 hold. Konkrét hold-mértékkel megnevezve 65 holdat számolhatunk össze. Ehhez járul még 5 máskénti meghatározás. Egyszer 1 kormányföld (ld. 4.63), szintén egy alkalommal „két falka fewld" (ld. 4.25), és két alkalommal „egy feld", vagyis „delew fewld". Ez az 5 egység pedig kiadja a még hiányzó 5 holdat. Feltehető tehát, hogy mindegyik 1 hold nagyságú lehetett, így egy dűlőföld is — ez esetben — egy hold, amit a korábbi hasonló adatok is valószínűsítenek. Az összefoglalást kezdjük az egyértelművel. Az ödölő a párhuzamosan haladó keskeny földcsíkok, birtokparcellák végében, vagyis az ekefordulón, e parcellákra keresztben fekvő földcsík. Hosszúságát — s vele nagyságát — a merőleges parcellák szélességének összessége megszabhatta. A szepesi adatok mindenképp azt bizonyítják, hogy meghatározott nagyságú terület, de erre utal a pozsonyi 1367. évi adat is. Ennyiben földmérték. Úgy ítélhetjük, hazai eredetű. Az 1321. évi szepesi, az 1367. évi somogyi és a XVI. századi szatmári adat szerint — akkor és ott — 1 dülő/ödölö 1 hold nagyságú lehetett, s ennek megfelelő a szélessége. Azt is megállapíthatjuk, hogy rendszerint művelt terület: szántó. Egyes esetekben — nyilván szükség szerint - út is haladhat rajta. Nevét fekvése adta: a többi földre, azok végén keresztben dől, vagyis terül. Érdemes megjegyezni, hogy e név az így fekvő terület jelölésére még századunk elején is élt, legalábbis Csíkszentdomokoson, üdüllőre változva. 55 A dűlő kettős jelentésű. Egyrészt azonos az ödölővel, s ennyiben lehet szintén földmérték. Másrészt jóval nagyobb területet: parcella összességet, ez időszakban, adataink szerint, csak szántók összességét jelöli, melyhez — ez időben — szintén a fekvés helyzetére adhatott meghatározó, illetve megkülönböztető jelzőt. Mikor, melyik jelentéséről van szó, csak konkrét esetben szövegértelmezés alapján lehet eldönteni. Ugyanez vonatkozik a latin kifejezésekre is. 4.24 EKEALJA 4.24.1 Általában. Ez a földmérték a görög rendszerből hiányzott. A rómaiaknál sem találjuk. Náluk nagyságrendileg közelítő mérték a 200 jugerumból álló centuria, 50,477 hektáros terjedelmével. 56 Európa új népei részben átvették e mértéket, de módosították, részben pedig újat alkottak. Ezen egységnek a neve a germánoknál előbb Pflugland, majd Hufe volt, latin nevét a művelőeszköznek, az ekének latin nevétől kapta, s lett aratrum, de ekeföld értelemben, akkora területet jelölt, amekkorát egy ekével megművelhettek. 5 7 650 körül a Rajnától délnyugatra kitett 50 aripennist, az
