Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

a fenti adatban érteni a „középre" mutató meghatározást mint a föld dűlésének irányát? Az értelmező szótár szerint a közép: „valamely . . . területnek, térségnek a belsejében az a pont, amely a terület valamennyi pontjától, a szélektől a lehető legtávolabb van, illetve nagyjából az ehhez közel levő rész", pl. a kert közepe. Ha viszont egy terület középre dűl (hajlik, halad, mozog), akkor szabályszerűen csak úgy képzelhető el, ha ez a terület tölcsér vagy kúp alakú — attól függően, hogy lefelé vagy felfelé dűl a föld —, s így a kerülete a kör alakot közelíti. Lehetne ez pl. kis katlan. Csakhogy az egész terület — körben - középre dűl, így az egész területnek ez a neve. Nem elképzelhetetlen, de gyakorlatilag kétséges. Viszont Géléinek az a megállapítása, hogy a középre dűlő föld arra mutat, hogy a föld valahova, pl. az útra dűlő része,

46 éppen példájában helytelen. Mert ebben az esetben sokkal valószínűbb, hogy útra dűlőnek nevezték volna, még ha az az út valamilyen területnek a közepén haladna is, és a másik oldala sík lenne. A hiba ott lesz, hogy a dűl ige nem a Gelei — és az értelmező szótár — szerinti valamilyen irányból való hajlást — tehát a vízszintes és a függőleges közötti helyzetet — jelenti, hanem a történeti-etimológiai szótár első jelentéséről van szó: „valamilyen irányba nyúlik, terül", vagyis vízszintesen „halad", s ennyiben Berikönek igaza van. S így kell módosítanunk Maksay megállapítását a barázdák — s egyben birtokparcellák - azonos irányú dűléséről.

4 7 A dűlő kifejezés tehát nem a terület valamilyen irányú hajlását, ferdeségét, hanem a — viszonylag — sík területnek valamihez viszonyított kiterjedését, „terülését" jelenti, fgy már érthető a középre dűlő föld meghatározás. És pontosan így magyarázza meg ezen 1342. évi oklevélnek a másik magyar kifejezése: „által dűlő". Idézmkell a latin szöveget, de bővebben: ,in terra Kezepredewlefeld ... in fine ejusdem particule térre quadem quartam iugera térre által delew nominate haberentur, que quidem térre által dele w ... in longitudine quantum omnes alie térre supredicte in latitudine se extenderentur."

48 Tehát az általdűlőnek nevezett negyed hold nagyságú föld az előbbi összes földnek a végében, azokra keresztben fekszik, és a hossza annyi, mint a többinek a szélessége összesen. E helyzetre utal egyébként a dűlő jelzője is: által, vagyis keresztül. S ezt a helyzetet írja le a Szepesi káptalan 1343. évi idézett oklevele is. Ismételjük: ,jnter arabiles terras parcium vtrumque finibus se contingentes wlgariter Edelew dictas". ödölő a neve tehát ennek a keresztben fekvő földnek, amelyik viszont a szántóknak mindkét végében feküdhet. Bogomér comes utódainak a szepesi Vasychen soltésztelkeket adományozó 1343. évi oklevelében ez szerepel: „cöntulimus ... quinquaginta íaneus cum IX. reuolucionibus plenarie ... [majd a határjárásnál] exit ... ad duas metas terreas positas in extrenitate none reuolucionis laneorum .. . separant et distigunt IX. reuoluciones laneorum".

49 Az 50 telekhez - mint munkahelyhez — 9 ödölő tartozott. E tény szintén arra utal, hogy az ödölő itten mérték volt. S emlékezzünk ugyancsak szepességi 1371. évi adatra, ahol a 40 soltésztelek hosszát határozták meg szintén 9 ödölővel. Ugyancsak valamilyen mértékszerűségre utal a terminológiánál idézett 1344. évi két földdűlő és az 1351. évi két ödölő távolságjelölés. Kifejezetten megmondja pedig a Jászói konvent idézett 1353. évi, ugyancsak szepesi vonatkozású oklevele: „terram . ..