Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Első ilyen adatunk Bálint körösi comes már idézett 1408. évi oklevelében található: az eladott, felsorolt szántók között az 5 napszám (ld. 4.37) nagyságú föld után következik az 5 barázda vulgo Zlog nagyságú föld.

15 Ennek alapján a barázda mérték kell legyen. A Zágrábi földkönyv 1447. évi bejegyzése is ezt bizonyítja: ,,triginta sulkos térre vulgo zloge dictos in se continens".

1 6 Már nemcsak bizonyít, de viszonyszámot is közöl a zágrábi földkönyv 1449. évi bejegyzése: „térre arabilis pro quattuor videlicet dietis seu pro triginta sulcis térre vulgo zloge dictos".

1 7 Tehát: 4 napszám = 30 barázda. Következőleg 1 napszám = 7,5 barázda, illetve 1 barázda = 0.1 333 napszám. Tudjuk azonban azt, hogy 1 napszám = ; = kb. 1 hold (ld. később itt és 4.37), csak azt nem, milyen holdról van szó. így mindhárom szerint számolhatunk. Királyi hold esetében 1 barázda - 1125,6 m

2 = = 11,3ár, szokásos holddal = 373,2 m

2 -3,7ár, helyi hold átlaggal 976,1 m

2 = 9,8ár mint földmérték horvát területen. Jegyezzük már most meg, hogy e mérték a logika ellenére nem a barázda szélességéből alakult ki, vagy ez időre már nagyon módosult az eredet hagyománya. Az 1 napszám = 7,5 barázda tétel a logika szerint annyit jelentene, hogy ez utóbbi szám adja a terület szélességét. Csakhogy, ha a bevezetőben említett átlagos barázdaszélességgel (0,25 m) számolunk, 1 napszám terület szélessége 1,875 m lenne. Világos, hogy ez képtelenség. De számoljunk fordítva. Mivel 1 napszám = kb. 1 hold, számoljunk a hold átlagos szélességével, ez kb. 25-30 m (ld. 4.27). Ennek alapján 1 barázda szélessége 3,3—4,0 m lenne. Ez is képtelenség. A nagyságrend tehát cáfolja a logikus indokot, és éppen a nagyságrend miatt nem lehet találgatni e mérték kialakulásának okát-módját. Később látni fogjuk, hogy egy tizedessel odább kell menni. E mértéket a horvát területen a hold vagy napszám kiegészítésekent használták, mint ezeknél valamivel kisebb földmérték-egységet. Késői, de olyan példát idézek, amelyikből egyúttal a napszám-hold azonosság is kitűnik. A Zágrábi káptalan Nowak stb.-re vonatkozó 1550. évi oklevelében olvasható: „duas dietas térre ad duo jugera se extendentes, item . . . terra arabilis lectulos zlogh nominatos duodecim . . . item . .. dietam unam ad unum juger se extendentem".

18 Az előbbi barázdaszélesség problémához a XVI. századból és magyar nyelvterületről kapunk adatot, amelyik ugyan nem utal a barázda földmérték mivoltára, de részint erősíti az előbb mondottakat, részint későbbi adatot támogat. Debrecen város 1581. évi jegyzőkönyvében található e rendelkezés: „Ki szántani akar, egy hóidnál ne foghasson fel többet egyszerre, mely csak 50 kerülés legyen, és míg ezt el nem végzi, más hold földet addig ne barázdáljon".

19 Egy kerülés - függetlenül a szántás módjától (össze-, szét-, ágyszántás stb.) —: oda egy, vissza egy, összesen két barázdát ad. Mivel pedig a fentiek szerint 1 hold = 50 kerülés, így 1 hold = 100 barázda mint e terület szélessége. Tehát 1 barázda = Vioo hold mint szélesség, de ezen keresztül — mint ahogyan a rúd (ld. 4.42) és a kötél (ld. 4.32) is — területet is jelölhet. És jellemző az is, hogy a 100 barázda az átlagos barázdaszélességgel (0,25 m) számítva 25,0 m-t ad mint 1 hold szélességét, vagyis az átlagos holdszélesség (ld. 4.27) alsó határával egyezik. Hogy a barázda magyar nyelvterületen is lehetett földmérték, ha ugyan csak