Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
A helyi mértékrendszerek vizsgálata nehéz, mert gyakorta csak egy tagot ismerünk. Az adathiány azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem is volt több tag, tehát nincs rendszer. Az analóg esetek jogosítanak e feltételezésre a logikán kívül. Valamilyen mértékegységgel (eggyel-többel) bizonyosan volt kapcsolata, csak nem tudunk még róla. Figyelmeztetek tehát e lehetőségre, és a pozsonyi rendszernek már sokat emlegetett bizonytalanságára is. Érdemes két szempontból vizsgálni a rendszereket: részint a mértékek, részint pedig hely szerint. Mértékek szerint - nagyságrendben sorolva, természetesen csak az ismerteket - a helyzet a következő. Hüvelyk: pozsonyi, kb 3,2 cm, Selmecbányái, 2,8 cm. — Tenyér: pozsonyi, kb. 9 cm. — Arasz: pozsonyi, 26,6 cm. - Láb: pozsonyi, 31,6 cm, Selmecbányái, 33,69 cm. - Rőf: Selmecbányái, brassói, budai = 3 /4 bécsi rőf = 3 királyi arasz = 58,4 cm, eperjesi = 0,8 bécsi rőf = 62,02 cm, esztergomi, felső-magyarországi = 3 /4 bécsi rőf = 58,4 cm, kassai, késmárki, kolozsvári, körmöcbányai, lindvai nagy, pozsonyi = 78,3 cm, Selmecbányái (bányász) = selmeci banyaöl =' 67,3 cm, soproni, szász, trencséni. — öl: arácsi, bihari, nagybányai = 3 budai rőf = 1,75 m, pozsonyi = 6 pozsonyi láb = 1,9 m, Selmecbányái (bányász) = 6 selmeci láb = 1 /? selmeci bányakötél = 2,02 m. — Kötél: Selmecbányái (bányász) = 7 selmeci öl= 14,15 m. A felsorolás az elöljáróban mondottakhoz hozzátéteti: ha netalán másként nem is, de az egyes helyi mértékegységek (pl. rőf) másik helynek azonos egységéhez viszonyultak, így táji, esetleg országos rendszer is létezhetett egyazon mértékegységen (pl. rőf ön) belül. A hely szerinti felsorolást néhány megjegyzéssel kell indítani. Mint említettem, több esetben csak egy mértéket ismerünk, s ez nem rendszer még. Viszont a nagyobb mértékeknél, így a rőfnél, ölnél - s adataink többségé ezekre vonatkozik - elvileg és az analógia alapján gyakorlatilag is valószínű, hogy kisebb egységük is volt: a rőfnél legalább a láb, az ölnél pedig a rőf és a láb. Mivel azonban a kutatás jelen szintjén a kérdést nem lehet eldönteni, inkább sorolom e mértéket is. A helynév után közlöm a mértéket, az esetleges viszonyszámmal, illetve a metrikus adattal, kivéve a ténylegesen rendszernek ismert két esetet, ezeknél a felsorolás után adom meg külön a vonatkozó adatokat, ismételten figyelmeztetve a pozsonyi rendszer e korú létének bizonytalanságára. Arácsi öl, besztercebányai rőf, bihari öl, brassói rőf, budai rőf (= 3 /4 bécsi rőf = 58,4 cm), eperjesi rőf (= 0,8 bécsi rőf = 62,02 cm), esztergomi rőf, felsőmagyarországi rőf (= 3 /4 bécsi rőf = 58,4 cm, lehetséges, hogy a budai rőf később e néven élt tovább), kassai rőf, késmárki rőf, kolozsvári rőf, körmöcbányai rőf, lindvai nagyrőf, nagybányai öl (= 3 budai rőf = 1,75 m), pozsonyi hüvelyk, tenyér, arasz, láb, rőf, öl (ld. később), Selmecbányái (bányász) hüvelyk, láb, rőf, öl, kötél (ld. később), soproni rőf, szász rőf, trencséni rőf. Az összefüggéseiben ismert két helyi: a pozsonyi és a selmeci mértékrendszert teljes összefüggésben táblázatosan a 2.24.3 fejezetrészben közlöm, itt csak a fontosabb viszonyszámokat adom, s megjegyzem, hogy a metrikus értéknél a valószínűleg helyes adatokat közlöm.
