Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
Közülük kettő mérőeszközből lett mérték, mintegy az öl kiegészítésére. Ezek a rúd: 4-5 - 1295. és a kötél: 30-40 - 1239. Kettőt pedig a kereskedelem teremtett meg, a rőf kiegészítésére. Ezek a vég: 18—21 — 1255. és a bála: 420—1050 — 1355. A két típus szerves kapcsolata alapján mondhatjuk, hogy a kor valamennyi hosszmértéke antropometrikus. És ezt mondhatjuk a kivételesen alkalmazott általános távolságjelölési módokról is: az emberi test teljesítőképességén alapulnak (kődobás, nyíllövés stb.), még a földmértéktől kölcsönzőitek (hold, telek) is. Kizárólag egy mód ítélhető ténylegesen mesterségesnek, a korszerű haditechnikán alapuló puskalövés. 3.53 Mértékrendszert a hosszmértékek konkrét összefüggései alkotják (ld. 2.24 is). Három fajtáját különböztethetjük meg. A részben Európa-szerte is dívó általános rendszert — -nevezhetjük országosnak, szokásosnak is —, a királyi és a helyi rendszert. Az általános (országos, szokásos) mértékeknél rendszerről többnyire csak annyiban beszélhetünk, amennyiben egyike-másika között van konkrét kapcsolat, összefüggés, a viszonyszám azonban változó lehet. Ilyen általános - Európa-szerte az — a textília mértékrendszer: rőf—vég—bála. A rendszer első tagja a rőf, általában hely, illetve a textília származási helye szerint mérték. A vég nagysága ettől, továbbá és inkább a textília fajtájától, részben szélességétől is függően 22-47 rőf között változva, általában 24, 27, 31 rőf nagyságú, így — kerekítve — 16—36 m, illetve 16, 18,21 m körül lehetett. Hasonló a helyzet a bálánál is. Nagysága 20—50 vég, általában 20—28 vég között, a textilfajta szerint változóan, így kb. 420-1050, illetve általában 420-590 m között, lehetett. Ismételjük: e rendszerben az egyes tagok nagysága - viszonyszám és a konkrét nagyság egyaránt — a textilfajtától függően változott. Másik - szintén Európa-szerte - általános mértékrendszer az útmérték: stádium (futamnyi föld) — mérföld. A rendszernek tulajdonképpen hiányzik az első tagja, csak a stádium viszonyszámaként szerepel: lépés. És ez a lényeg: lelépett, megjárt út hosszát határozták meg így. A stádiumot nálunk ritkán használták. 125 római kettőjslépés nagyságú, kerekítve 185 m hosszú utat jelöl. A rendszer második tagja a mérföld, lényegében „helyi" mérték, amennyiben nagyságrendjének megfelelően országonként változik: volt itáliai, francia, német és volt magyar mérföld is. A viszonyszámokat inkább a kettőslépés adja mint a rendszer kisebb egysége, a stádium, illetve: az egyes országos mérföldek egymáshoz való viszonya. A magyar mérföld 1,1 német mérföldnek, kb. 52 stádiumnak, illetve kb. 8000 m távolságnak felelt meg. Az útmérték-rendszerben tehát a rendszertagok között nincs szoros kapcsolat, a viszonyszám azonban az egyes országokon belül állandó. De kivétel van, nálunk is volt: nagymérföld éskismérföld dívott, de összefüggésüket, így viszonyszámukat nem ismerjük. Hasonlóan általános volt - ha nem is egész Európában, de Itália építészeti hatásaként annak jó részén, így nálunk is - az épitőmérték: a kőművesöl. 4 budai rőf, így 2,3 m nagyságú. E rendszernek nyilván volt kisebb egysége is (feltehetően láb, arasz, hüvelyk), de hazai előfordulásáról, használatáról nincs tudomásunk. Általánosnak ítélhetjük európai vonatkozás, illetve a művelés országos volta miatt a bányamérték-rendszert, bár névleg helyi (selmeci) vonatkozású, de azért itt is megemlítem. Első tagja a hüvelyk (2,8 cm), 12 hüvelyk ad 1 lábat (33,69 cm), 2 láb tesz 1
