Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
3.45 TELEK MINT TÁVOLSÁGJELÖLÉS Elsősorban földmérték, részletesen ott tárgyalom (ld. 4.46). Mivel azonban az egyes területeken kialakult, illetve állandósult nagysága következtében kivételesen távolságjelölésre is alkalmazták — mintha hosszmérték lenne -, e vonatkozásban itt is említenem kell, bár erre nem sok adatunk van. Először Sándor országbíró Fridmanvágása osztására vonatkozó 1326. évi oklevelében szerepel, majd ugyanúgy az 1327. évi oklevélben: „de longitudine unius mensurae in illis partibus vulgariter Hub vocatae". 672 Következő adatunk a Szepesi káptalan Luckára vonatkozó 1329. évi oklevelében fordul elő: „per longitudine unius lanei,. .. in latitudine et longitudine unius lanei". 673 De találkozunk vele még a XVI. század elején is. így a Vasvári káptalan Baznára vonatkozó, keltezetlen, e századi oklevelében: „in longitudine dourum laneorum". 674 A távolságjelölés ez adatok szerint egy, legfeljebb két teleknagyság, annak hossza (ld. 4.46) így kb. 20-220 m között változhatott, átlagosan kb. 160 m lehetett. 3.46 EGYÉB TÁVOLSÁGJELÖLÉS , Példának összevontan és időrendben sorolok néhány adatot, amelyik a tárgyaltakon kívül konkrét jelölésre vonatkozik. Egyik módszer a botdobás. Elsőnek Kázmér veszprémi prépost Druzmoth határjárására vonatkozó 1238. évi oklevelében szerepel: „vádit . . . iuxta frigidum puteum prope per iactum baculi". 675 Az általános móddal (ld. 3.41) együtt szerepel a Győri káptalan 1281. évi oklevelében: „veniat ad unius baculi iactum vei paulo plus". 676 A másik mód a baltadobás. Elsőnek a Váci káptalan Oszlár határjárására vonatkozó 1274. évi oklevelében fordul elő: „procedit ... ad iactum unius magni securis". 677 Konkrét hosszmértékkel együtt pedig elsőnek István alországbíró Zurchuk határjárására vonatkozó 1299. évi oklevelében szerepel: „peruenit ... ad iacturam securis et tres passus". 678 A Nyitrai káptalan Németkérre vonatkozó 1379. évi oklevelében ezt olvashatjuk: „vnam viam in latitudine vnius domus". 679 Kétféle módon is mér távolságot, egyúttal a régi és az új fegyver ilyes alkalmazását dokumentálja Szentbenedeky Jánosnak a Szepesi kamarához intézett 1569. évi jelentése: „annyira wagyon az fal uegwl mint 3 avagy 4 kopya hossza, ... az a falu ueghtol egy patak ugy minth egy puska leuisnire wagon". 680 E néhány példa is sejtetheti, hogy a köznapi gyakorlatban még sokféle egyéb távolságjelölési módot fakaszthatott az emberi találékonyság.
