Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
ulna lehet öl is, rőf is. A problémát rögvest eldönthetjük, ha tájékozódásul a királyi öl nagyságával (ld. 3.29.3) számolunk. A 16 ulna - kerekítve - 50 m lenne. Ez képtelenség, tehát rőf. A pálma ismét kettős jelentésű: arasz és tenyér, a királyi mértékrendszerben 7,815 vagy 19,54 cm (ld. 3.21.1, 3.34). így ha királyi rőffel számolunk (ld. 3.30.2), akkor ez a rúd 10,08 vagy 10,198 m nagy lehetett. Tájékozódásul idézhetünk egy újkori adatot is, mert a királyi mértékre vezethető vissza, s lehetséges, hogy az a rúd a mi korszakunkban is akkora volt, mint később. Torda megyének egy 1738. évi tanúvallatási ügyiratában a nyílra (ld. 4.39) vonatkozó részből állapíthatjuk meg, hogy 1 rúd = 3 királyi öl, 5 2 0 vagyis 9,378 m. A két metrikus érték közelíti egymást. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy az egyéb mérőrudak is ekkorák voltak — de lehettek. Nagyobb rúddal, merevsége miatt nehézkes a mérés. Ezt a kb. 10 m-es rudat is nyilván két ember vitte. Viszonylag gyorsan mérhettek vele, a terepadottságoktól függően. Merevsége miatt a kisebb talajegyenetlenségeket áthidalta, és ezért bokros terepen, sőt erdőben is könnyebben kezelhették, mint a kötelet. Mégis: rúdnagyságnak a 10 m magas érték. Az újabb kori német rudak majd felényiek: 4,6—4,5—3,7—3 és 5 m nagyságúak. 5 21 A számtani átlag ugyan 4 m, de a gyakoriság 4,5-4,6 m. Ilyen kisebb rúd hazai alkalmazásának lehetőségét próbálhatjuk feltételezni a kötélnél már idézett adatból (ld. 3.24). A somlai javak osztásáról szóló, keltezetlen, XVI. századi feljegyzésben szerepel: „az koetelnek myndenyke tezen tyzan hat rwdat." 522 Ha ugyanis ez a rúd 10 m-es lenne, a kötél 160 m, rendkívül hosszú, alkalmatlan a mérésre. Nagyon valószínű, hogy jóval kisebb volt, így a rúd is rövidebb. A külterületen alkalmazott kötél értékhatára 30—82 m, az átlag 30—40 m (ld. 3.24). Ha felső értékhatárral számoljuk a 16 rudat (mint kötélhosszat), akkor 1 rúd kb. 5 m hosszú lenne. Vagyis kb. fele a konkrétan ismert metrikus adatoknak. 3.32 SING Terminológiai problémát kell tisztázni: singnek vagy rőfnek nevezzük-e ezt a mértéket? Köztudomás szerint a sing a rövidebb és magyar, a rőf pedig a valamivel hosszabb és német, illetve osztrák eredetű mérték, amelyet általában a textíliák mérésére használtak. Bevezetőül állapítsuk meg, hogy mindkét szó német eredetű. A középfelnémet schien(e), illetve reif szavak átvétele. 5 2 3 Viszont a Schiene szó eredetileg hosszabb, keskeny, vékony eszközt, tárgyat jelentett - mértéket, alkalmazva sem —, a Reif viszont egyrészt kör alakú tárgyat, másrészt hosszúságban való kiterjedést, így kötelet, illetve hosszmértéket. Csakhogy olyan mértéket,amelyik egyik helyen 1 Klafter, vagyis öl, másutt pedig 10 Ellen, vagyis rőf nagyságú volt. 5 24 S az sem vitás, hogy az általunk közkeletűen rőfnek nevezett mérték német megfelelője az Elle és nem a Reif. Ebből pedig az következne, hogy amikor az átvételre került a sor, a mértéknéwel velejött a mérték, így annak közelítő nagysága is (legalább is az ölnyi). Vagy pedig csak
