Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
valószínűleg a selmeci és a budai rőfök közötti nagyságkülönbség. Kérdés, miért alkalmaztak a bányaöl nagyságmeghatározásánál kétféle rőföt? Egyrészt nyilván helyi gyakorlaton, szokáson alapul a mérték nagysága. Másrészt Nagybányának (és Felsőbányának) — ellentétben Selmecbányával — nem volt saját helyi hosszmértéke, a budait használta, lehet, hogy Zsigmond törvénye alapján. S e feltételezést erősíti Takátsnak az a megállapítása, hogy ez a bányarendtartás még a nemzeti királyok korában keletkezett. 3 7 4 3.29.7 A helyi öl. Könnyen lehetséges, hogy az általános résznél (ld. 3.29.1) ismertetett ölek egyike-másika helyi öl volt, de adathiány miatt ezt nem tudjuk megállapítani. Közvetlen utalást, amelynek alapján a jelzőt kitehetjük (tehát kétségtelenül helyi mérték ez az öl), sajnos alig ismerünk. Az egyik, egyúttal az első ilyen típusú előfordulás, az Egri káptalan 1387. évi, a bihari Buzitára vonatkozó oklevelében található: „ ... ulnas mensura iuxta consuetudinem illius provincie", 375 tehát bihari ölről van szó. A másik a Veszprémi káptalannak a zalai Arács felosztására vonatkozó 1411. évi okleveléből ismert: „ . . . Mensuram ad longitudmem ianue ecclesie ipsorum parochialis predicte". 376 Ez az arácsi öl, melynek nagyságát az arácsi templom kapujának magassága szabta meg (kb. 2,0 m lehetett). Esetleg ide sorolhatnánk az előbb, a bányaölnél tárgyalt nagybányai ölet, amennyiben az helyi mértékké alakulhatott át (ld. 3.29.6). Bendefy a pozsonyi mértékek tárgyalásánál foglalkozik a pozsonyi öllel is, közli az etalon fényképét, rajzát, méretét. 377 Csakhogy ez az öl a felirata szerint 1715-ből való, és Bendefy feltételezése, illetve indoklási kísérlete, hogy a IX—XVI. században is létezett 378 - mint többször említettem (ld. 3.21, 325, 3.30.3) -,nem fogadható el. Nem lehetetlen, de nincs adatunk arra, hogy korszakunkban tényleg létezett pozsonyi öl. Továbbá: az általa megadott nagyság (1,901 m) elenyésző (0,4 mm) különbségtől eltekintve azonos a bécsi öl nagyságával (ld. 3.29.1), s ez ismét a XVIII. századra utal. 379 A sorolt kifogások miatt ez adatot csupán megemlítem. 3.30 RÖF 3.30.1 Általában. A görögöknél ötödik tagja a rendszernek, pechys néven l*/a láb nagyságú, 46,0 cm-nek felel meg. 380 A rómaiaknál cubitus néven hatodik tag, szintén Vfa láb, illetve 24 ujj nagyságú, 44,36 cm-nek felel meg. 381 Európa új népeinél korán megjelenő, és a textilruházkodás elterjedésével mind gyakrabban és leginkább használt hosszmérték. Nagysága általában 50-70 cm között változhatott. 382 A VIII-X. században a germáni királyi rőf kb. 52 cm nagyságú lehetett. 383 Német területen a XIV. század 55-67 cm határok között a többség 56—57 cm nagyságban dívott. 384 Lossai 1498-ban cubitus, illetve ulna néven l 1 ^ láb nagyságban adja, és az általa közölt lábrajz 385 szerint 36,99 cm lenne, rajzai azonhan pontatlanok, innen a római nagyságtól való eltérés. Puechler 1563-ban cubitus, illetve daum elen névvel 24 ujj (zwercnílnger), 18 hüvelyk (daumbrait), 6 tenyér (zwerchhand), 2
