Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

1828-1978 MEGJELENT AZ AKADÉMIAI KÖNYVKIADÁS 150. ÉVÉBEN BOGDÁN ISTVÁN MAGYARORSZÁGI HOSSZ- ÉS FÖLDMÉRTÉKEK A XVI. SZÁZAD VÉGÉIG A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. A történettudomány egyik fontos kiegészítő ága a mértéktörténet. A hazai történeti mértékeketmódszeresen feldolgozó kötet szerzője először munkája célkitűzéseit, előzményeit, a közlés módszerét és az ezzel kapcsolatos problémákat ismerteti. Ezután a különböző mórtékek kialakulását, magyar eredetének kérdéseit, az etalonokat és mértéktípusokat, valamint a mérés gyakorlatát s a hazai mérésügy általános alakulását tárgyalja. A XVI. század végéig Magyarországon 15 hossz-, illetve 33 földmértéket alkalmaztak. A szerző betűrendben adja meg meghatározásukat. Mindegyik mértéknél az esetleges görög, római, európai előzmények említése után a királyi, a szokásos, a helyi és a sajátos rendszerek tagolásában a források szövegrészeinek idézésével vizsgálja a latin— magyar—német terminológiára, az első okleveles előfordulásokra, az alkalmazási területekre és a mértóknagyságra vonatkozó adatokat, mindenkor törekedve a mértéknagyság metrikus értékének megállapítására. A befejező részben a források felsorolása szerepel, míg a függelék a mértéknevek magyar — latin— német szótárát, a név- és tárgymutatót tartalmazza.