Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

BEVEZETÉS

Mindezek a bonyodalmak persze fel sem merülhetnek, ha a közzétett határozatok el vannak látva kelettel. Inkább laptechnikai kérdés, de erősen zavarja a tájékozódást az is, amikor kormányváltozásokat „az elnöki tanács határozata személyi változásokról" semmitmondó tárgymegjelölés alatt találunk a hivatalos lapban. A bevezető tartalomjegyzék is csak ennyit közöl erről: ,Személyi változások", amely megjelölés mögött másutt esetleg egészen jelentéktelen kinevezések vagy kitüntetések húzódnak meg. A tartalomjegyzéknek és magának a rendelet, határozat stb. címének, fejlécének a rendeltetése az olvasó útbaigazítása, figyelmének a felkeltése, erre azonban ez a már korábban is előforduló gyűjtőcím éppoly kevéssé alkalmas, mint a még általánosabb cím: ,JHatározat egyes személyi kérdésekben". Az 1961. és az 1967. évi kormányváltozásoknál újabb szembetűnő különbséget látunk. A korábbi szerint az elnöki tanács a minisztereket megválasztja „és Kiss Árpádot miniszteri rangban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökévé nevezi ki". Az utóbbi kormány változásnál az országgyűlés „az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét Kiss Árpádot a kormány tagjává választja meg". Ez a megkülönböztetés tökéletesen szabatos. Magyarázata: az OMFB elnökét — bár már korábban is miniszteri rangban volt — ki kellett nevezni, mert nem volt a kormány tagja, nem volt tehát tágabb értelemben vett miniszter (hasonlóan például a régebbi Legfőbb Állami Számvevőszék elnökéhez). A Fock-kormány megválasztásának időpontjától, 1967. április 14-től azonban a kormány tagjává vált, tehát most már ő is választás alá esett, mint ahogyan a kormány tagja és választás alá esik már 1953. július 4-től az Országos Tervhivatal elnöke is. Megnehezíti az áttekinthetőséget a minisztériumok 1958 előtti ismételt szétválasztása és összevonása; új minisztériumok létesítése és megszüntetése. Ezért a tárcák időrendi táblázatainál lábjegyzetben tüntetem fel, hogy az új vagy módosított ügykörű minisztérium hogyan keletkezett, illetőleg miben állott ügykörének módosítása. Nagyon megnehezített persze ez a rengeteg változás minden rendszerességet az egyes tárcák felsorolásában. Kiindulásként megtartottam az 1918-ig, tehát a kezdeti időszakban már fennállott minisztériumoknál a minisztertanácsi felszólalási sorrendet: miniszterelnök, a király személye körüli miniszter, belügyminiszter, pénzügyminiszter, kereskedelemügyi, földművelésügyi, vallás- és közoktatásügyi miniszter, igazságügyminiszter, honvédelmi, horvát—szlavón—dalmát miniszter, majd 1917 augusztusától kezdve a 4 új tárca nélküli miniszter. A kezdetben külügyminiszternek is nevezett a király személye körüli miniszter és a belügyminiszter közé helyeztem a külügyminisztert, a miniszterelnök után közvetlenül az újabb miniszterelnök-helyetteseket, első helyetteseket és államminisztereket, a szétválasztott minisztériumokat vezető minisztereket pedig folyamatosan az eredeti miniszterek után. Az időközben megszűnt minisztériumoknál — a tájékozódás elősegítésére — feltüntetem a címek után fennállásuk időpontját. Igyekeztem a folyamatosság igényeinek eleget tenni, mégpedig a tényleges állapotnak megfelelően. Ez az 1848-as és 1849-es kormány közötti időszakban volt a legnehezebb. Kifejezett megbízás hiányában itt a minisztériumok tényleges vezetőit