Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

I. KORMÁNYOK

elnökhelyettese lett a minisztertanács elnöke, annak korábbi tagjai változatlanul bekerültek az új kormányba. Kiegészült ez a minisztertanács egy új elnökhelyettessel Mekis József személyében és az újonnan felállított állami ellenőrzés minisztériumának vezetőjeként Házi Árpáddal. A Hegedűs-kormány felmentése után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára 1956. október 24-én ismét Nagy Imrét választotta a minisztertanács elnökévé, ugyanakkor részben megtörtént a tárcák betöltése. Másnap megválasztotta az elnöki tanács a 24 tagú minisztertanácsot egy miniszterelnökkel, három elnökhelyettessel és egy államminiszterrel. Később még két államminisztert választottak. Október 31-én az ellenforradalmi erők nyomására leváltották a szakminisztereket és az elnökhelyetteseket; csak az elnök maradt a helyén — aki másnap átvette a külügyminisztérium vezetését is — és a 3 államminiszter. Melléjük az életre hívott új pártok képviseletében 7 új államminisztert választott az elnöki tanács és megválasztotta Maiéter Pált honvédelmi miniszternek. Az elnöki tanács november 4-én Nagy Imre kormányától megvonta a bizalmat és felmentette azt. Ezt követően megválasztotta a. forradalmi munkás-paraszt kormányt, élén Kádár Jánossal mint a kormány elnökével. Az első Kádár-kormány egy elnökhelyettessel és 6 taggal alakult meg november 4-én. November 12-én Münnich Ferenc elnökhelyettest megbízták a fegyveres erők és a közbiztonsági ügyek vezetésével, a kormány 5 tagját pedig a földművelésügyek, az iparügyek, a kereskedelmi ügyek, a külügyek, illetve a pénzügyek vezetésével. 1957. február 28-án Münnich a kormány első elnökhelyettese lett, Marosán György addigi kormánytag pedig államminiszter; az ugyanakkor a kormányba lépett 4 új tag megbízást kapott március 1-én a belügyek, az egészségügyek, a honvédelmi és a művelődésügyek vezetésére. Május 9-én azután végleges formát öltött a kormány szervezete; egy elnökkel, egy első elnökhelyettessel, egy elnökhelyettessel, egy államminiszterrel, 17 miniszterrel és a tervhivatal elnökével. 1958. január 28-án Münnich Ferenc addigi első elnökhelyettes vette át a kormány vezetését, helyébe Apró Antal addigi elnökhelyettes lépett; az államminiszterek száma háromra emelkedett Kádár volt kormányelnökkel és Kállai volt művelődésügyi miniszterrel; a korábbi miniszterek addigi tárcájukat vezették az új kormányban is, Kállai államminiszter korábbi tárcájának, a művelődésügyi minisztériumnak az élére pedig Benke Valéria került. A Münnich-kormányt 1961-ben a második Kádár-kormány követte, élén Kádár Jánossal. Kádár helyett Münnich lett államminiszter; elnökhelyettesek lettek Apró és Kállai a korábbi (ekkor megszűnt) első elnökhelyettesek —, Biszku — a korábbi belügyminiszter — és Fock Jenő. Az új belügyminiszter Pap János lett, külügyminiszter Sík Endre helyett Péter János, művelődésügyi miniszter Benke Valéria helyett Ilku Pál, a tervhivatal elnöke Kiss Árpád helyett Ajtai Miklós. A kormány többi tagja változatlanul megtartotta korábbi tárcáját. A második Kádár-kormányt 4 év után Kállai Gyula kormánya váltotta fel, aki a korábbi kormány egyik elnökhelyettese volt. Pap János kivételével a 3 elnökhelyettes