Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

I. KORMÁNYOK

legteljesebb takarékosság jegyében: maga járt elöl, már-már túlzásba vitt példával. A Bethlen-kormány 4 tagját átvette kormányába, a pénzügyi tárcát 4 hónapig ő maga vezette. Kormányában töltötte be először a belügyi tárcát Keresztes-Fischer Ferenc. Külügyminiszter ismét Walko Lajos lett, aki a Bethlen-kormányban Károlyi Gyula elődje volt. Mivel Károlyi nem tudta megvalósítani kitűzött programját, egy jó esztendő múlva kénytelen volt átadni helyét Gömbös Gyulának, aki politikai pályafutását 1919 őszén kezdte, a budaőrsi ellenállás megszervezésével folytatta s a fasiszta Olaszországgal és a hitlerista Németországgal való szoros együttműködés kiépítésével fejezte be. Megtartotta a korábban is általa vezetett honvédelmi tárcát. Rajta kívül az előző kormány tagjai közül csak Keresztes-Fischer belügyminiszter tartotta meg tárcáját, ő is csak az első 2 és fél évben. Miniszterelnöki kinevezésekor Gömbös meghirdette nemzeti munkatervnek nevezett demagóg programját és megkezdte a totális uralom kiépítését. A Bethlen-féle egységes pártot átalakította — új neve Nemzeti Egység Pártja (NEP) —, céljának megvalósításában azonban megakadályozta mindinkább elhatalmasodó betegsége. 12 heti betegszabadságának leteltével 1936. augusztus 7-én megkísérelte ugyan tárcáinak átvételét, de alig 3 és fél hét múlva kénytelen volt az általa már 7 éve betöltött honvédelmi tárcáról lemondani; Darányi Kálmánnak a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátására szóló korábbi megbízatása is véglegessé vált. A harmadízben engedélyezett 6 heti betegszabadságának lejárta előtt meghalt egy müncheni szanatóriumban. A Gömbös-kormányt már hónapokon át vezető és utána kormányt alakító Darányi Kálmán a Gömbös utódjaként mindössze egy hónapig működött honvédelmi miniszter kivételével átvette az előző kormány minden tagját, és saját maga is megtartotta a földművelésügyi tárcát. Mégis nagy várakozás és reménykedés előzte meg bemutatkozását. A konzervatív, ún. alkotmány védő irányzat jelöltjeként lett miniszterelnök a jobboldali ellenzék leszerelésének jegyében. Későbbi lépései azonban a fasizálódás újabb hullámait indították el. Nevezetes győri beszédében bejelentette fegyverkezési programját. Még kevésbé váltotta be a hozzáfűzött várakozást az addig konzervatív politikai felfogásáról ismert pénzügyi szaktekintély, Imrédy Béla, aki 3 évi pénzügyminiszterség, ugyanannyi ideig tartó jegybankelnökség után gazdasági csúcsminiszterből került a jobbra csúszott Darányi utódaként 1938-ban a kormány élére. Új kormánypártot alapított a Gömbös-féle NEP helyébe, a Magyar Élet Pártját (MÉP), már erősen jobboldali programmal, de betetőzte ezt 1939. január 6-án a jelképéről gunyorosan inkább csodaszarvas mozgalomnak nevezett fasiszta jellegű Magyar Élet Mozgalom alapításával. Miniszterelnöksége idején hozták az első bécsi döntést; nevéhez fűződik az első zsidótörvény, ő nyújtotta be a második zsidótörvényt is, de ennek elfogadása előtt megbuktatta a parlamenti ellenzék, bebizonyítva zsidó leszármazását. Imrédy csúfos bukása kormányának vallás- és közoktatásügyi miniszterét, Teleki Pál grófot juttatta másodszor is a miniszterelnöki székbe. Teleki a bukása előtt még átalakított Imrédy-kormány valamennyi tagját átvette, saját addigi tárcáját ismét annak korábbi birtokosával, Hóman Bálinttal töltötte be. Később - különböző időpontokban