Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

III. A KORMÁNYTAGOK SZEMÉLYI ADATAI

védelmi minisztériumi osztályvezető, vezérőrnagy — mint vezérőrnagy, József főherceg, kormányzó által megbízva a hadügyminisztérium ideiglenes vezetésével 1919. VIII. 7.-1919. VIII. 15. hadügyminiszter 1919. VIII. 15.-1919. XI. 24. Schultheisz Emil (Budapest, 1923. június 21.—): belgyógyász szakorvos, a Központi Állami Kórház igazgatója; a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatója, majd az intézet élén működő tudományos tanács elnöke — egészségügyi miniszterhelyettes 1972. VII. 1.-1973. VIII. 15. az egészségügyi miniszter első helyettese 1973. VIII. 15.—1973. XI. 2. egészségügyi minisztériumi államtitkár 1973. XI. 2.—1974. II. 15. egészségügyi miniszter 1974. II. 15.— Scitovszky Béla (Budapest, 1878. április 23.— Budapest, 1959. augusztus 20.): megyei tisztviselő — képviselőházi második alelnök 1917. VB. 4.-1918. XI. 16. nemzetgyűlési első alelnök 1922. VI. 22.-1922. VIII. 18. nemzetgyűlési elnök 1922. VTII. 18.-1926. X. 18. belügyminiszter 1926. X. 15.-1931. VIII. 24. Scitovszky Tibor (Nőtincs, Nógrád m., 1875június 21— Los Angeles, USA, 1959. április 12.): külügyminisztériurni tisztviselő, a Hitelbank ügyvezető igazgatója; minisztersége után vezérigazgatója, majd alelnöke kereskedelemügyi minisztériumi államtitkár 1920. VI. 6.—1921. X. 3. külügyminiszter 1924. XI. 15.-1925. III. 17. Serényi Béla gróf (Pest, 1866. június 16.—Budapest, 1919. október 14.): földbirtokos, jogász; munkapárti politikus, 1916-ban kilépett a Nemzeti Munkapártból — kereskedelemügyi minisztériumi államtitkár 1903. XI. 18.-1905. VI. 13. földművelésügyi miniszter 1910.1. 17.-1913. VI. 10. kereskedelemügyi miniszter 1917. VI. 15.-1918.1. 25. földművelésügyi miniszter 1918. II. 11 .-1918. X. 31. Sík Endre (Budapest, 1891. április 2.—): piarista novicius Vácott; jogász, író, történész; moszkvai egyetemi tanár, később diplomata; az afrikanisztika egyik megalapítója — külügyminisztériurni miniszteri tanácsos 1947. VII. 30.—1948. VI. 26.