Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)
BEVEZETÉS
Ide tartozik még a helynevek kérdése, ami egyébként számos hiba forrása. Csak egy-két újabb keletű példa: Kun Béla születési helye nem Szilágycsehi, hanem Szilágycseh; Ries Istváné nem Küngösd, hanem Küngös (Veszprém m.); Gerő Ernőé nem Tergebec, hanem Terbegec (Hont m.); Tildy Zoltáné nem Mosón, hanem a hasonló hangzású Losonc. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a közismertnek nem tekinthető magyarországi helységek neve után feltüntetem annak a megyének a nevét is, amelyhez a születés vagy halál időpontjában tartoztak. Küngös és Terbegec után elég egy-két további példa arra, hogy e nélkül értelmét veszti magának a helynévnek a feltüntetése is. Véletlen személyes tapasztalatok nélkül például aligha van valaki tisztában Alsókázsmárk, Bér, Csúz, Igrici, Istvánfölde, Komolló, Nőtincs, Ravazd, Szabás vagy Szacsur .hollétével, hogy csak néhány kiragadott példát említsek. A puszta helynevek megjelölése a megye nélkül megtévesztő is lehet néha, például Szilágy nem Szilágy megyében, hanem Baranyában fekszik; Zala nem Zalában, hanem Somogyban; Börzsönypuszta nem a Börzsönyben, hanem Tolnában; Balaton nem a Balaton mentén, hanem Hevesben; Székely nem a Székelyföldön, hanem Szabolcsban. Fölösleges persze a megye feltüntetése az olyan helységek után, melyek nevükben viselik a saßt megyéjük nevét (például Tolna, Biharkeresztes vagy Hajdúnánás). Itt jegyzem meg, hogy a borsodi Hernádkak község neve nem leírási hiba a nem létező Hernádlak helyett. Az 1918-ig a Monarchia másik országához tartozott kisebb helységek után elegendőnek tartom a tartomány nevének feltüntetését, vagy annak megjelölését, hogy mely közismert város, például Bécs vagy a magyar Fiume közelében feküdt, ami természetesen nem jelent mindig közvetlen határosságot. Az egyéb külföldi helységek után feltüntetem az ország nevét, amennyiben nem közismert helynévről van szó. KhuenHéderváry miniszterelnök születési helyét felváltva olvashatjuk Freiwaldaunak és Gräfenbergnek. A magyarázat: Bad Gräfenbergben (Grafenberg-fürdőben) született, amely akkor közigazgatásilag az Osztrák-Sziléziában fekvő Freiwaldau városhoz tartozott. Az adriai fürdőhelyek, Volosca és Abbázia ugyan Ausztriához tartoztak, de a magyar Fiúméhoz sokkal közelebb feküdtek, mint a nagy osztrák kikötőhöz, Trieszthez és látogatottság szempontjából félig-meddig magyar fürdőknek számítottak. Az osztrák Isztria tartomány megjelölése helyett tehát jobban útba igazít a „Fiume közelében". Végül Grác, Josefstadt, Krakkó, Tarnopol, Lemberg stb., a közös hadsereg nagy garnizonjai, részben hadtestparancsnokságok voltak, ez a magyarázata annak, hogy szülőhelyei számos magyar katonagyermeknek is. Végül meg kell még említenem, hogy bár az igazságügyminiszter, tárcanélküli miniszter és miniszterelnökhelyettes a munkámban tárgyalt időpontokban és hivatkozott adatokban úgyszólván kivétel nélkül mindig egybeírva szerepelt, ezeket a mai helyesírás szerint tüntetem fel. A szintén egybeírt igazságügyminisztérium helyett pedig annak mai alakját, az igazságügyi minisztériumot használom. Munkám anyagát ugyan 1976. június 30-án lezártam, de feltüntettem az abban szereplő személyek adataiban 1977. november 30-ig beállott változásokat.
