Bölöny József: Magyarország kormányai 1848–1975 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 2. Budapest, 1978)

BEVEZETÉS

Az I. fejezet inkább már csak függelékszerű és tájékoztatás jellegű utolsó részében ismertetem az 1919. május 5. és augusztus 12. közötti ellenkormányokat; az 1944. október 16. és 1945. március 27. között az ország egy, mindinkább csökkenő részében működő tényleges kormányt; a további tájékoztatás kedvéért feltüntetem végül az 1848. szeptember 17-én és 1918. október 30-án kijelölt, de ki nem nevezett minisztereket, helyesebben miniszterjelölteket is. Munkám tárcákról szóló II. fejezetében az egyes minisztereket sorolom fel tárcánként, időrendben. Feltüntetem itt a minisztériumok elnevezésbeli és szervezeti változásait annak megjelölésével, hogy az utóbbi révén keletkezett új minisztériumok milyen minisztériumból vagy minisztériumokból történt leválasztással, esetleg melyik minisztérium kettéválasztásával, illetőleg mely minisztériumok összevonásával jöttek létre, illetve voltak tervezve. Az áttekinthetőség megkönnyítése érdekében a már megszűnt tárcák fejlécében feltüntetem működési idejüket, a legutóbbi elnevezésükkel ma is fennálló tárcáknál időpontot nem közlök. E fejezet második részében ismertetem a különleges szervezeti felépítése miatt az első részbe bele nem illeszthető tanácskormány szerkezetét és annak változásait. Ebben is az elérhető teljességre és pontosságra törekedtem; a tanácskormányra vonatkozóan ez a szerkezeti összeállítás is hiányt pótol, áttekinthetővé igyekszik tenni a gazdasági jellegű népbiztosságokat később magába olvasztó Népgazdasági Tanács szervezeti felépítésének és kormányba kapcsolódásának meglehetősen bonyolult rendszert. Munkám III. fejezete tartalmazza a kormánytagok és tárcavezetők legfontosabb személyi adatait. A könnyebb áttekintés és kezelhetőség kedvéért külön csoportosítottam a minisztereket és a minisztériumok vezetőit, és a népbiztosokat. A miniszterek között találjuk' azoknak a népbiztosoknak a személyi adatait, akik korábban vagy később miniszteri tisztet is betöltöttek. A népbiztosok névsorában természetesen utalás jelzi ezt. Ebben a fejezetben összesen 480 kormánytag és tárcavezető személyi és hivatásbeli adatait ismertetem. Közülük 48 kormányelnök, 385 miniszter, 34 népbiztos (közülük miniszter is volt 7, egyikük pedig a minisztertanács elnöke is), 20 tárcavezető volt. A 48 kormányelnök közül a tanácskormány elnökén kívül 47 miniszterelnök (a minisztertanács elnöke) volt, akik sorából egy alakított három ízben kormányt (Wekerle 1918-ig), öten két-két ízben (1918 előtt Khuen-Héderváry és Tisza István, 1944 előtt Teleki, azóta Nagy Imre és Kádár), Friedrich pedig folytatólag állott a csak megbízott hivatalnokkormány és kinevezett kormánya élén. Munkám közvetlen adatgyűjtésen és feldolgozáson alapszik; tételenkénti szigorú ellenőrzés, egyeztetés és bírálat nélkül semmiféle korábbi részösszeállítás, feldolgozás, kimutatás vagy lexikális munka adatait nem fogadtam el irányadónak. A megfelelő kritikával felhasznált adatok forrásai elsősorban a hivatalos lapok. Tárgykörünkkel összefüggésben nem lesz érdektelen egyéb vonatkozásban sem e forrástípus időrendben összefüggő ismertetése. A hivatalos lapok 1848. április 16-tól a mai napig: Pesti Hírlap, Közlöny, Pest-Ofner Zeitung és Budapesti Hírlap, Budapesti Közlöny, Tanácsköztársaság, Budapesti Közlöny, Magyar Közlöny. A Pesti Hírlap 1848. április 16-tól június 16-ig ideiglenes hivatalos lap volt, mint az akkor legnagyobb példányszámú napilap. 10