Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)

5. A levéltári segédletek fajai

ezeken kívül egyéb meghatározó jegyeit is fel kell tüntetnie. Nem feladatom, hogy ezeket mind felsoroljam, már csak azért sem, mert nem minden iratnál azonosak, s nagy mértékben függnek a kérdéses iratok jellegétől. Csak néhány példát említek. Ilyen irattani jegyek pl. az irat anyaga (papír, hártya stb.), az írószer (tinta, ceruza, irógép, nyomda stb.), az irat alakja (lap, ív, füzet, kötet, tekercs stb.), az irat méretei (hossza, szélessége, vastagsága stb.), az irat írása (maiuscula, minuscula stb.), az irat nyelve, az iraton lévő pecsét vagy pecsétek, az iraton olvasható ügyviteli és levéltári feljegyzések stb. stb. Esetről-esetre kell megállapítani, hogy a kérdéses iratoknak milyen irattani jegyeit vegye figyelembe a regeszta készítője. Az irat tárgyára vonatkozó adat analitikus jellege azt jelenti, hogy a regeszta az iratnak nem a tárgyát, hanem a tartalmát adja. Tárgy és tartalom különbségére egyes irat esetében e tanulmányban hoztunk már példát. Az ott elmondottakhoz általánosságban nincs mit hozzáfűzni. Ami pedig a részleteket illeti, itt is csak esetről-esetre lehet meghatározni, hogy mi kerüljön bele a regeszta tartalmi kivonatába, s mi az, ami kimaradhat belőle. Nyilván más-más szempontok figyelembevételével készül egy középkori oklevélnek, vagy egy térképnek, egy minisztertanácsi jegyzőkönyvnek, vagy egy zárszámadásnak a tartalmi kivonata. Fenti adatokon túlmenőleg tartalmazhat még a regeszta az iratra vonatkozó egyéb adatokat is. Levéltári tagolódása az egyes iratnak természetesen nincs, de lehet belső tagolódása, amit — rendszerint a tartalom ismertetésével kapcsolatban — feltüntethet a regeszta. Így pl. megmondhatja, hogy egy iktatókönyvnek, vagy egy összeírásnak milyen rovatai vannak. A levéltári rendszerről felesleges külön szólania, azt az iratok jelzete amúgyis meghatározza. Rendezettség, selejtezettség, segédletekkel, való ellátottság és a kutatás módja nem olyan kérdések, amelyekre egyes iratok szintjén válaszolni kellene. Célszerű azonban, ha a regeszta tartalmazza az iratok betegségére és sérültségére, — ami ezen a szinten egyben a biztonságot is jelzi — fényképezettségére, közzétettségére és a róluk szóló irodalomra vonatkozó adatokat. Nem feltétlen követelmény, hogy mindezek az adatok benne legyenek a regesztában, de hasznos, ha benne vannak, különösen akkor, ha könnyen megállapíthatók, mint amilyenek a betegségre, sérültségre és fényképezettségre vonatkozók. Á közzétettség és a vonatkozó irodalom megállapítása már sokkal nehezebb. Elég, ha a regesztakészítő csak akkor jegyzi fel ezeket az adatokat, ha tud róluk, de külön kutatást nem kell végeznie megállapításuk érdekében. Mindezeken az adatokon kívül még egyéb speciális adatokat is fel lehet venni a regesztába, ha bizonyos iratok speciális jellege azt indokolja. így pl. a térképeknél azok mértékét, a fényképeknél az eredeti és a másolat nagyságának egymáshoz való viszonyát stb. Itt is csak ismételhetjük, amit fentebb már többször mondottunk, hogy esetről-esetre az iratok jellege dönti el, milyen további adataik érdemesek még arra, hogy a regeszta tájékoztasson róluk. A regeszta, illetve pontosabban: a regesztákat tartalmazó levéltári segédlet rendszere általában megegyezik a levéltári anyag rendszerével, de lehet attól eltérő is. Kiviteli formája egyformán lehet az ív-, vagy a 83