Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
2. A levéltári segédletek tartalmi kérdései
tári segédleteknek tartalmi osztályozása is. Ezek az adatok sokfélék. Altalános osztályozásuk három szempontból lehetséges. Az első szempont az,, hogy mi az adatok célja, rendeltetése. A második szempont az, hogy milyen az adatok mélysége. A harmadik szempont az, hogy milyen az adatok szélessége. Vegyük sorra ezeket a szempontokat. , Céljuk vagy rendeltetésük álapján, Céljuk vagy rendeltetésük alapján a levéltári segédletek adatait általában két csoportba sorolhatjuk. Ezek mellett megkülönböztethetünk még egy harmadik csoportot is, amelybe azonban olyan adatok tartoznak, amelyek a két első csoport valamelyikébe is besorolhatók. A két csoportot a levéltárak kettős célja vagy rendeltetése határozza meg. Ez nyilvánvaló, hiszen a levéltári segédleteknek, a bennük foglalt, tőlük várt adatoknak ugyanaz a céljuk, rendeltetésük, mint maguknak a levéltáraknak. A levéltárak célja vagy rendeltetése, tudjuk, kettős: őrzik és használhatóvá teszik a levéltári anyagot. A levéltári segédletek adatai — s maguk a levéltári segédletek is — részben a levéltári anyag őrzését, részben annak használhatóvá tételét szolgálják. A kétféle cél vagy rendeltetés azonban szorosan összefügg egymással. Természetes ez, hiszen a levéltárak kettős célja vagy rendeltetése között nem lehet éles határvonalat húzni. Azáltal, hogy őrzik a levéltári anyagot, egyben használhatóvá is teszik azt. És viszont, a használhatóvá tétellel az őrzés biztonságát is növelik. Ugyanez a helyzet a levéltári segédletek adatainál is. Ugyanakkor, amikor az őrzést szolgálják, segítik a használhatóvá tételt is, és viszont. A szoros összefüggés ellenére azonban a kettős cél vagy rendeltetés közül az egyik általában mindig előtérben áll a másikkal szemben, nagyobb súllyal érvényesül, elsődleges a levéltári segédletek adatainál. A levéltári anyag tárgyára vonatkozó adat pl. elsődlegesen a használhatóvá tételt szolgálja, s csak másodlagosan az őrzést. A levéltári anyag terjedelmére vonatkozó adatnak ezzel szemben az őrzés szolgálata az elsődleges célja, s csak másodlagosan segíti egyúttal a használhatóvá tételt. A kétféle célnak vagy rendeltetésnek egymáshoz való aránya nem minden esetben ugyanaz. A levéltári anyag korára vonatkozó adat pl. általában elsődlegesen a használhatóvá tételt szolgálja, másodlagosan az őrzést. De a másodlagos rendeltetés, az őrzés szolgálata, sokkal nagyobb arányú abban az esetben, ha a levéltári anyag rendszere, amely az őrzésre hatással van, időrendi, mint olyan esetekben, amikor a rendszer numerikus,,vagy tárgyi. Az utóbbi esetekben a korra vonatkozó adatnak a jelentősége az őrzés szempontjából sokkal kisebb, mint az előbbiben, a használhatóvá tétel elsődlegessége sokkal nagyobb arányú. A levéltári segédletektől várt adatokat ezek szerint céljuk vagy rendeltetésük alapján két főcsoportba sorolhatjuk. Az elsőbe azok az adatok tartoznak, amelyeknek elsődleges céljuk vagy rendeltetésük az, hogy a levéltári anyag őrzését szolgálják. Ezeket őrzési célú vagy rendeltetésű adatoknak mondhatjuk. A második főcsoportba azok az adatok tartoznak, ame*
