Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
5. A levéltári segédletek fajai
A levéltárismertetés rendszere a levéltári anyag ideális rendszerét kell kövesse. Kiviteli formája az ívforma, már csak azért is, mert a közzététel célzatával készül. Amennyiben nagy és vegyes tárgyú anyagot tartalmaz az ismertetett fond, célszerű, ha a levéltárismertetéshez mutató is készül. Különböző táblázatok, térképek stb. ugyancsak alkalmasak lehetnek arra, hogy a levéltárismertetés által nyújtott tájékoztatást kiegészítsék, szemléletessé tegyék. 20 * f) Alapleltár Az eddigiekben tárgyalt fondszintű levéltári segédleteket: a fondnyilvántartási segédletet (fondjegyzéket vagy fondkartotékot), a levéltári tervezési statisztikai kimutatást, a levéltári útmutatót és a levéltárismertetést nemcsak fondszinten, hanem egy fokkal mélyebben, állagszinten is el lehet készítem. Azt, hogy mit tekintünk állagnak, fentebb már kifejtettük. Az állagszint a fondszinrtihez hasonlóan még magas levéltári szint, az ezen a szinten készülő levéltári segédletek még magas szintűeknek számítanak. A fondszintről az állagszintre való leszállás, sőt úgy is mondhatjuk, hogy a fondszint helyett az állagszint választása, az előbbinek tudatos mellőzésével, egyes fondok esetében nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten szük20 A levéltárismertetés műfajának a szovjet gyakorlatban az ún. fond-konspektus íelel meg. Ennek részei: a fondképző története, a fond története, a fond tárgya, a fond egyéb vonatkozású ismertetése, a fond tudományos-tájékoztató apparátusa. L. Mityajev i. m. 181—184. 1. A gyakorlatban előfordul, hogy a fond tárgyát úgy ismertetik, hogy a hozzá tartozó őrzési egységek tárgymeghatározásait csoportosítják tárgyi rendszerben. Ez persze lényegében a szint elmélyítését jelenti, s a konspektus így a leltár «lé írt bevezetéssé, válik. Vö. Bélay Vilmos: Egy szovjet családi levéltár konspektusa. -(Levéltári Híradó, 1956. 4. 190—193. 1.) — A lengyeleknél a levéltárismertetésnek valóban egy-egy fond leltárához írt bevezetés felel meg. Ennek részei: a fondképző története, a fond története, a fond levéltári jellemzése, a fond tartalma, a fond rendezésének és leltározásának ismertetése. A fondképző történetét „elvben a legtömörebb vázlat formájában kellene megtárgyalni" — írja a lengyel Konarski. A fond története ezzel szemben Konarski szerint „igen beható és kimerítő tárgyalást érdemel". A fond levéltári jellemzése a következő adatokat nyújtja: 1. a fond címe, 2. kora, 3. milyen területre vonatkozik, 4. terjedelme folyóméterben és őrzési egységben, 5., konzerváltsága, 6. levéltári struktúrája (rendszere, tagolódása, a részek típusa, segédletei, jelzete), 7. technikai jellemzése, 8. fizikai jellemzése, 9. filmezettsége, 10. selejtezettsége. A fond tartalmát megadni Konarski szerint is nehéz. „Azon a ... tanácson .kívül, hogy óvakodni kell a részletekbe menéstől — általános recept nincs". Jelezni kell viszont az ún. „betolakodó" (a fond tartalmától elütő) iratokat. A bevezetésnek tartalmaznia kell végül a fond bibliográfiáját. „Az a bevezetés, amely 50 gépelt oldalnál hosszabb, nem bevezetés" — állapítja meg Konarski, K.: Wstep do inwentarza zespolu archivalnego c, az Archeion 1952. évi kötetének 192—201. lapjain megjelent tanulmányában. (Magyarul: Bevezetés a levéltári állag (helyesen: fond) leltárához. Levéltári Híradó. 1953. 2—4. 101—108. 1.) Vö. Komoróczy György: Egy lengyel levéltári leltár. (Levéltári Híradó, 1955. 3—4. 312—314. 1.) — A románok levéltári történeti kézikönyvnek nevezik azt a levéltári segédletet, amely részletes ismertetést ad a "fondról, a fondnak és a fondképzőnek a történetéről. L. Sacerdofeanu id. cikkeit. Ezt az elnevezést az olaszoktól vették át, akik manuale storico archivistico-nak mondják ezt a segédletfajtát. L. Casanova i. m. 252. 1. Nem teljesen, de leginkább levéltárismertetésnek felel meg a románcok „indrumator", vagy pedig „conspectul" nevű segédletfajtája.
