Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
5. A levéltári segédletek fajai
e) Levéltárismertetés A fondszintű levéltári segédletek egyik további fajtája a levéltárismertetés. A levéltárismertetés kifejezést a magyar levéltári terminológia eddig is használta, anélkül azonban, hogy a fogalmat, amit vele jelölt, pontosan meghatározta volna. A levéltárismertetést tulajdonképpen nem is tekintette levéltári segédletnek, hanem történelmi tanulmánynak, amelynek tárgya valamely levéltár. A tekintetben, hogy mi az a levéltár, amely a levéltárismertetés tárgya, nem alakult ki egységes és következetes álláspont. Ismertették egyes levéltári intézmények egész levéltári anyagát éppúgy, mint egyes fondokat, vagy állagokat. Az ismertetés során olykor lementek egészen az egyes iratokig, olykor pedig csak a nagyobb levéltári egységekre terjeszkedtek ki. Amilyen következetlenek voltak a szint tekintetében, olyan egyenetlenség jellemezte a levéltárismertetéseket a szélesség, azaz az ismertetés részletessége dolgában. Általában inkább az analitikus, mint a szintetikus módszert alkalmazták, de gyakran ugyanabban az ismertetésben keverték a kettőt. Az is teljesen az ismertető kényétől-kedvétől függött, hogy milyen adatokat ad meg az ismertetésben. A formális kérdésekben mutatták a levéltárismertetések a viszonylag legnagyobb egyöntetűséget: rendszerükben a levéltári anyag tényleges vagy ideális rendszerét követték, kivitelük pedig mindig az ívforma volt. És természetesén egységesek voltak céljukban vagy rendeltetésükben, amely mindig az volt, hogy a levéltári anyagról tájékoztatást nyújtsanak, az őrzés szolgálata emögött háttérbe szorult. Ügy vélem, szükséges, hogy a levéltárismertetés fogalmát pontosabban meghatározzuk, s a jövőben levéltári terminológiánkban ezt a kifejezést egyértelműen használjuk. szintű és szintetikus jellegű. „Der Ausdruck Übersicht verrät bereits, dass es'sich um knapper gehaltene Orientierungen über weitere Strecken handelt. Jedoch gibt es auch hier verschiedene Stufen." L. Meisner, H. O.: Über einige Fragen der deutschen Archivberufssprache. (Der Archivar, 1955. 2. 347. skk. 11.) A régebbi német levéltári terminológia raktári alaprajzokat (Grundrisse) és raktári áttekintő jegyzékeket {Saalübersichten) is „Ubersicht" néven nevezett. L. Löher i. m. 392—403. 1. A nyugatnémetországi Ubersichtek, amelyek címükben a legtöbbször nem is utalnak műfajuk nevére, nem levéltári útmutatóknak, hanem konspektusoknak, vagy pedig konspektusoknak és összevont raktári jegyzékeknek tekinthetők. L. pl. Rauh, R.: Systematische Ubersicht über die Bestände des Fürstl. von Waldburg— Zeil' sehen Gesamtarchivs in Schloss Zeil vor 1806 (1850). Stuttgart, 1953. — Az olaszoknál guidainventario, a franciáknál guide, az angoloknál guide to the fecords néven nevezik azt a levéltári segédletet, amely legközelebb áll a levéltári útmutatóhoz. Egységeik általában fondok, dé lehetnek^mnál kisebb (de még magasszintű) levéltári egységek is. L. Sashegyi Oszkár: Külföldi levéltárak leltárai. (Levéltári Közlemények. 1956. skk. 11.) Sashegyi itt a levéltári útmutatót így határozza meg: „a levéltárban őrzött „fondok" (természetes és mesterséges levéltárak) szisztematikus rendbe szedett, leíró és magyarázó jegyzéke." Több tekintetben vitatható e meghatározás szabatossága. — Az osztrákok nyomtatásban kiadott „Gesamtinventar"-ja és a belső használatra készült „Generalkatalog"-ja lényegében levéltári útmutatónak tekinthető, fondok és állagok szintjén. — Ugyancsak útmutatónak tekinthetjük az amerikai ún. ideiglenes leltárakat (preliminary inventory). Ezek készítésére nézve 1.: The preparation of preliminary inventories. The National Archives. Staff information circulars. 14. 1950.
