Ember Győző: A levéltári segédletek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 1. Budapest, 1958)
2. A levéltári segédletek tartalmi kérdései
anyag szorul-e, s ha igen, mi miatt,: milyen fajta, milyen mértékű és ütemű konzerválásra és restaurálásra. — A levéltári anyag betegségére és sérültségére vonatkozó adatok nemcsak azt tüntethetik fel, hogy a jelenben mi és mennyi az, ami konzerválásra és restaurálásra szorul, hanem azt is, hogy a múltban mi és mennyi került már konzerválásra és restaurálásra, milyen gyógyított, illetve gyógyult betegsége és sérülése volt a kérdéses levéltári anyagnak. Ilyen adatokra elsősorban azért van szükség, mert a konzerváláson és restauráláson átment levéltári anyagot rendszeresen ellenőrizni kell abból a szempontból, hogy nem fenyegeti-e további vagy újabb veszedelem. 10. A levéltári anyag fényképezettsége, illetve filmezettsége, A filmezettségre vonatkozó válasz elsősorban az őrzést szolgálja, ha a filmezés elsődleges célja a levéltári anyag biztosítása, viszont ha a filmezés elsődlegesen a levéltári anyag kutathatóvá tétele érdekében történt, a válasz elsősorban tájékoztató jellegű. A tervszerű munkaszervezés szempontjából is fontos annak ismerete, hogy valamely levéltári anyagról készült-e filmmásolat, illetve kell-e készülnie. A válasznak ugyanis nemcsak arra vonatkozó adatokat kell tartalmaznia, hogy a kérdéses levéltári anyagból ma, mikor, milyen mennyiségben és hogyan lett filmrevéve, hanem arra vonatkozólag is, hogy mi és mennyi az, amit — betegsége vagy sérültsége miatt — sürgősen filmre kell venni. Kiterjedhet a válasz arra is, hogy nem a veszélyeztetettség, hanem a forrásérték szempontjából filmre kell-e venni a kérdéses levéltári anyagot, s ha igen, milyen fontossági sorrendben. Az erre vonatkozó adatok a tervszerű munkaszervezést szolgálják elsődlegesen. — A levéltári filmanyaggal kapcsolatban a filmezettségre vonatkozó adatoknak ugyancsak azt kell megadniok, hogy a kérdéses levéltári filmanyagról készültek-e filmmásolatok, miről, mikor, milyen mennyiségben és hogyan. — A fényképezettség kérdése szorosan összefügg a filmezettségével, az utóbbival kapcsolatiban mondották az előbbire is voniatkoznak. Lényegében a filmezettség is fényképezettséget jelent, szűkebb értelemben azonban fényképen a filmfelvételről készült nagyítást értjük, fényképezettségen pedig azt, ha a kérdéses levéltári anyagról nemcsak filmfelvétetlek, hanem ezek alapján kinagyított másolatok is készültek. 11. A levéltári anyag rendezettsége. A rendezettségre vonatkozó válasz elsődlegesen tájékoztató jellegű, nem kevésbé fontos azonban a tervszerű munkaszervezés szempontjából. Bizonyos jelentősége az őrzés tekintetében is van. A kapott válasznak arról- kell tájékoztatnia, hogy a kérdéses levéltári anyag milyen fokig és milyen mértékben rendezett. A rendezettségnek ugyanis különböző fokait különböztethetjük meg. (PL: teljesen rendezetlen, fondókig, állagokig, raktári egységekig, alapszámokig, évekig bezárólag rendezett stb.) Amennyiben a kérdéses levéltári anyag egyes részei különböző fokig rendezettek, a válasznak erről is tájékoztatnia kell. A rendezettség mértékét az anyag mennyiségi adatai határozzák meg. A válasz egyben tájékoztat atekintetben is, hogy a kérdéses levéltári anyaggal kapcsolatban milyen rendezési feladatok várnak még elvégzésre. Kiterjedhet a válasz arra is, hogy a rendezést ki és mikor végezte el, valamint arra is, hogy az elvégzésre váró rendezési feladatoknak mi a fontossági sorrendje. *
