Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
Az elkobzott Zrínyi-, Frangepán- és Nádasdy-birtokokat - amint említettük - 1671 után a Kamara kezelte, s a jövedelmeket a császári katonaság élelmezésére fordította. A kisebb terjedelmű és értéktelenebb birtokokat vagy birtokrészeket lehetett csak értékesíteni. Az elkobzott felvidéki Balassa-birtokok közül a likavai és letavai uradalmat a Besztercebányai Bányakamarának adták át, az árvái uradalom azonban a Magyar Kamaráé lett.113 A horvátországi fiskális javak igazgatására kezdetleges birtokigazgatási szerveket is létrehoztak. A Magyar Kamara azt szerette volna, ha e birtokok gazdálkodásának irányítására külön kamarai adminisztrációt hoznak létre. Ezt azonban a bécsi udvar még nem látta időszerűnek.114 Később, 1680 után, mégis ez a horvátországi szerv lett a Magyar Kamara alá tartozó második kamarai adminisztráció, amelyet Csáktornyái, majd Horvát Kamarai Adminisztrációnak neveztek. Az első, amint tudjuk, a Szepesi (Kassai) Kamarai Adminisztráció volt. Kamarai gazdálkodást vezettek be a Frangepán Ferenctől elkobzott tengermelléki birtokon is.115 A Magyar Kamara gazdálkodott például az 1610-es, 1620-as években a bazini és szentgyörgyi uradalmakban, amelyeket a Bocskai-szabadságharc előtt Illésházy István zálogbirtokként tartott a kezében. Bazin és Szentgyörgy ebben az időben kamarai mezőváros volt, s csak 1647-ben nyerte el a szabad királyi városi rangot. Ettől az időtől kezdve természetesen nem kincstári mezővárosi, hanem szabad királyi városi minőségben tartoztak a Magyar Kamara alá. Előzőleg ezeket a birtokokat bizonyos esztendőkben részben elzálogosították, bizonyos esztendőkben a Kamara maga gazdálkodott rajtuk. Egy királyi rendelet például 1616-ban úgy rendelkezett, hogy Szentgyörgy és Bazin uradalmakat közvetlenül a Kamara alá kell rendelni, az uradalom részére urbáriumot kell szerkesztetni, az uradalmi számtartót (rationista) esküvel jobb gazdálkodásra kell serkenteni, s utasítással ellátni.116 Szentgyörgy és Bazin uradalmak gabonáját 1618-ban a Kamara rendelete szerint el kellett adni, a zabra azonban a királyi udvar igényt tartott. Az uradalmak élén várkapitány és udvarbíró állott.117 Az uradalmak egy része 1625-ben zálogban volt, egy részén a Kamara mint királyi majorságon maga gazdálkodott. A saját kezelés jövedelmét a Magyar Kamara a zálogban lévő javak kiváltására szándékozta fordítani.118 Királyi provisoritas (tiszttartóság) volt a 17. század elején a töröktől visszafoglalt Füleken is. Füleken külön gazdálkodott a várkapitány, s külön a királyi provizor, Daneczy Szaniszló. A provizor 1614-ben panaszt tett Bosnyák Tamás kapitány ellen, hogy a vár belső részén is gyakorolja az italmérés jogosultságát, holott az királyi jog, a kapitány csak a vár külső részén mérhetne italt. A Magyar Kamara azt javasolta a 113 MNL OL E 21 - a - 1672. április 4., július 16., az Árva megyei birtokra MNL OL E 21 - a - 1673. július 29. 114 MNL OL E 21 - a - 1673. január 3. 115 A Csáktornyái Kamarai Adminisztrációra: H. Pálfy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktől visszafoglalt területeken. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére 1937. május 27. Bp. 1937.474-478. Nagy György Csáktornyái adminisztrátorra: Nagy István: A Magyar Kamara. Bp. 1971. 23-24. A tengermelléki birtokokra MNL OL E 15 - 1679. május 30. Aul. cam. No. A 1. 116 MNL OL E 21 - a - 1616. január 22. 117 MNL OL E 21 - a - 1616. május 17. és MNL OL E 15 - 1618. szeptember 5. - No. 8. 118 MNL OL E 15 - 1625. augusztus 14. - No. 48. 40
