Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)

IV. A harmincadigazgatás

országgyűlés megkerülésével. A Magyar Kamara válaszában kifejtette, hogy Magyar- országon a vámok nem emelhetők az országgyűlés beleegyezése nélkül. Utalt azonban arra is, hogy a magyar rendek meg fogják érteni a királyi kincstár nehézségeit. A vá­mok tetemes emelését a Magyar Kamara a nehéz gazdasági viszonyok, a nép nagy szegénysége miatt azonban nem javasolta. Úgy vélte, hogyha a király a vámemelés ügyét mégis az országgyűlés elé viszi, akkor minden forint vámösszege után legfeljebb 7 dénár emelést lehetne a rendeknél szóba hozni. A Kamara továbbá azt is kifejtette, hogy meg kellene szüntetni a felső-magyarországi marhakereskedőknek azt a kedvez­ményét, hogy az ott kihajtott állatok után csak a harmincad felét fizetik.265 Az 1601. december 31-i királyi rendeletben az uralkodó azt hangoztatta, hogy a birodalom nem magyar országaiban a vámtarifa szabályozása csak fejedelmi jogkörbe tartozik. Meghagyta ezért a Magyar Kamarának, vizsgálja meg, mi bővebbet monda­nak erről a jogról a magyar törvények. Tájékoztatót kért egyben egyes árucikkek vám­jának jellegéről és a különféle állatok régebbi vámtaksájáról.266 Az uralkodó egyébként a vámok emelése ügyében a magyar királyi tanács javaslatát is meghallgatta. Mind a kancellár, mind a magyar királyi tanács úgy vélte, hogy a vámemelést nem kell a ren­dekkel feltétlenül megtárgyalni. Mérsékelt emelést, így a Magyar Kamara által javasolt 7 dénárost, az uralkodó maga is elrendelhet.267 A Magyar Kamara 1604. január 14-i felterjesztésében újból állást foglalt a vám­tételek komolyabb felemelése ellen. Ez csak tovább rontaná - véleménye szerint - az amúgy is nagyon szegény nép gazdasági helyzetét, mivel a kereskedők a vámemelés után megdrágítanák portékáikat, pedig az árak a háborús évek alatt úgyis magasra emelkedtek. A vectigal új szabályozását épp e körülmények miatt „jobb időkre” java­solta elhalasztani.268 E különféle javaslatok hatására az udvar - elfogadva a magyar tanács és a kancellár véleményét - csak kisebb javításokat hajtott végre a vámszabályzatban, mégpedig az országgyűlés megkérdezése nélkül. Ezekre a módosításokra rendszerint akkor került sor, amikor a vámszabályzatot - abban az időben már nyomtatásban - újból ki kellett adni. (A kiadásra azért is szükség volt, mert a régebbi példányok elfogytak.) Ilyen esetben a Magyar és a Szepesi Kamara megbízást is kapott, hogy kisebb vámemelések­re, a vámok mérsékelt korrekciójára javaslatot adjon.269 A vámtarifák ilyen mérsékelt emelése jól észrevehető a már említett 1612. évi vámszabályzatnál. Az állatok, bőrök, bor, viasz, fűszerek, fémek és ásványok vámja ebben például változatlan maradt, némi emelkedés vehető észre a szöveteknél. Csupán a morva posztó vámját emelték fel lé­nyeges mértékben (egyjvég posztó régi vámja 10 dénár, felemelt vámja az átlagos mi­nőségnél 13 dénár volt, a finom posztónál azonban a 25 dénárt is elérte.)270 265 MNLOLE21 - b- 1601. november 26. - 580- 158. MNL OL E 15 - 1601. december 4. - No. 36. 266 MNL OL E 21 - b - 1601. december 31. - 581 - 3. 267 MNL OL E 21 - a - 1604. február 20. A rendelet mellékletei a Magyar Kancellár és a királyi tanács véleményét tartalmazzák. 268 MNL OL E 21 - a - 1604. január 2. MNL OL E 15 - 1604. január 14. - No. 37. 269 MNL OL E 21 - b - 1607. április 21. - 584 - 42. ÖStA AVA FHKA HKA HFU 1607. April 21. A Bécsi Udvari Kamara a vectigal egy példányát kéri a Magyar Kamarától kinyomtatás végett. Javaslatot kér a Magyar Kamarától arra is, mit kellene változtatni a régi vámszabályzaton. 270 Zimányi V: Magyarország az európai gazdaságban i.m. 78-79. 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom