Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IV. A harmincadigazgatás
IV. A HARMINCADIGAZGATÁS A harmincadigazgatás igen fontos helyet foglalt el a Magyar Kamara tevékenységében. A harmincad volt a legállandóbb és legnagyobb királyi jövedelem, kamarai bevétel. A Kamara vidéki, területi szervezete esősorban harmincadhivatalokból állt, ezekre nemcsak harmincadigazgatási, hanem más pénzügyigazgatási, sőt politikai igazgatási ügyek intézése is hárult. A harmincadosok képviselték a lakosság előtt az uralkodói hatalmat, a felsőbbség akaratát. A külkereskedelmi (kiviteli és behozatali) vámként szedett harmincad ügyeit a Magyar Kamara a Mohács előtti királyi kincstartóságtól örökölte. A 15. században Magyarországon már nagy kiterjedésű, tagolt harmincadhivatali szervezet épült ki, amely az eredetileg vásárpénzből, illetve belkereskedelmi illetékből külkereskedelmi határvámmá átalakult harmincadot behajtotta.208 Ez a harmincadhivatali hálózat a 16. század elején nagyobb harmincadhivatalok körül képződött harmincadhivatali csoportokból állott. E csoportok a következők voltak: a délvidéki, Temesvár és Nándorfehérvár körül kialakult csoportok, a budai harmincadcsoport, a szlavóniai, pozsonyi, trencséni és a kassai harmincadcsoportok, végül az erdélyi vámhivatalok csoportjai, (Erdélyben huszad volt a külkereskedelmi vám neve). A török támadás, majd 1526-ban a mohácsi csatavesztés nagymértékű változást idézett elő a harmincadügyi szervezetben és a harmincadigazgatásban is. A támadás miatt a délvidéki harmincadcsoportok működésüket megszüntették, Buda elestével (1541) a budai harmincadcsoport körzete is török uralom alá jutott. Az erdélyi vámhivatalok a kettős királyság idején János Zsigmond birtokába kerültek.209 Az 1528-ban felállított, illetve 1531-ben Pozsonyban újjászervezett Magyar Kamara fennhatósága csak a Habsburgok kezén maradt szlavóniai, pozsonyi, nagyszombati, trencséni és kassai harmincadcsoportokra terjedhetett volna ki. A korszak különleges politikai viszonyai miatt azonban ez az önként adódó helyzet nem következett be. A török hódítás a magyar harmincadszervezetek területét amúgyis királyi magyarországi és erdélyi részre szakította. A megmaradt királyi részen maga a Habsburg kormányzat idézett elő további megosztást a harmincadigazgatásban. A harmincadügyi hatáskörnek ez a megosztása nagymértékben kihatott a Magyar Kamara pénzügyigazgatási működésére, ezenkívül politikai feszültséget is előidézett a bécsi udvar és a magyar nemesi rendek között. E tényezők a harmincadügyeket a korszak politikai küzdelmeinek egyik fontos szereplőjévé tették. A politikai küzdelmekre és a Magyar Kamara pénzügyi gazdálkodására hatással voltak azok a közjogi viták és küzdelmek is, amelyek a nemesi és városi polgári vám- és harmincadmentesség ügye körül keletkeztek. 208 Ember Gy.: Az újkori magyar közigazgatás i. m. 204-205. 209 uo. és Uö.\ Külkereskedelmünk történetéhez a XVI. században In: Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei Bp. 1958. 322. 58
