Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
III. A magyar kamara hatásköre
A váci püspökség javait 1540-ben Fráter György kapta meg zálogbirtok gyanánt. A püspökség 1550 után inkább címzetes méltóság lett, mert birtokai nagyrészt török uralom alá jutottak.138 A püspökség egyébként többnyire be volt töltve, és a püspök a nem hódolt részeken megmaradt püspöki tizedekből, vagy egyéb juttatott jövedelmekből tartotta fenn magát.139 A püspökség birtokai közül a 16. század közepén többet a végvárakhoz csatoltak. E végvárak aztán a török kezébe kerültek. Kamarai birtokigazgatásra tehát e püspökség birtokain nem nyílt lehetőség. Viszontagságos volt a mohácsi vész után a nyitrai püspökség birtokainak sorsa. Podmaniczky István püspök halála után I. Ferdinánd Török Bálintnak adta zálogba a püspökség javait hadi célokra folyósított kölcsön ellenében. Török Bálinttól Thurzó Elek országbíró és királyi helytartó, aki megfizette Török Bálintnak a zálogösszeget, vette át a birtokokat. A király Thurzó Elek unokaöccsét, Ferencet, a későbbi kamaraelnököt, 1534-ben nyitrai püspöknek is kinevezte. A királyi kincstár csak 1557-ben fizette vissza a közben evangélikus hitre tért Thurzó Ferencnek a zálogösszeget. Ezután Bornemissza Pál erdélyi püspököt püspöki adminisztrátorrá nevezték ki. Bornemissza halála után a nyitrai püspökséget rendszeresen betöltötték.140 Az 1580., 1582. és 1679. években van adat üresedésre illetve a birtokok kamarai kezelésére.141 A gazdag egri püspökség 1537-ig Szalaházy Tamás birtokában volt, aki egyben a veszprémi püspökséget is a kezében tartotta. Szalaházy Tamás 1537. évi halála után a püspökség javait Perényi Péter, a sárospataki vár ura szerezte meg zálogbirtok gyanánt. Rajta kívül Serédy Gáspár, Bebek Ferenc, Balassa Imre és mások is használták a püspökség egyes javait. A birtokokat 1548-ban váltották vissza az 1545. évi országgyűlés döntése értelmében. Az 1548. évi visszaváltás után az egri vár birtokai, sőt az egri püspökség más jövedelmei is külön megállapodások következtében lassan katonai-kamarai kezelésbe kerültek, mégpedig nem a Magyar, hanem a Szepesi Kamara kezelésébe. Az egri püspökség jövedelmeire majd az egri váruradalom ismertetésénél térünk ki.142 Nem emlékeztünk meg minden üresedésbe került püspöki javadalom kincstári használatáról. Nem volt szó például a zágrábi püspökség birtokairól. A királyi kincstár nemcsak a püspöki javakat vette igénybe, hanem ilyen sorsra jutottak egyes gazdagabb prépostságok, apátságok javai is. Az 1586. és 1587. esztendőben például a győri püspökségjövedelmei mellett a Vas megyei pornói apátság, a turóci prépostság bevételei is 1657. június 5. A győri püspökség birtokainak egy részét főuraknak adták bérbe, a bérlőket fizetésre szólítják fel. 138 Gyenis A.: A magyar püspökségek i.m. 89. 139 MNL OL E 15 - 1578. április 4. A Magyar Kamara jelenti a Bécsi Udvari Kamarának, hogy a váci püspökségnek valamikor nagy jövedelmei voltak. Mi maradt belőle, nem tudja. Úgy véli, hogy Pozsony és Nógrád megyében maradtak tizedei. 140 Gyenis A.: A magyar püspökségek i.m. 88. Thurzó Ferenc 1540-ben a Magyar Kamara elnöke lett, 1557-1560 között pedig a Bécsi Udvari Kamara elnöke is volt. 141 MNL OL E 683 - Eccl. - 2 - 117-119. MNL OL E 21 - b - 1679. augusztus 13. - 607 - 76. A nyitrai püspökség allodiális és tizedjövedelmeit a hadélelmezési biztosnak kellett átadni. 142 Gyenis A.: A magyar püspökségek i. m. 90-91. MNL OL E 683 - Eccl. - 2 - 52-55. Rúzsás Lajos: Az egri vár gazdálkodása a XVI. században. Bp. 1939. 7-8. 44
