Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
II. A magyar kamara területi illetékessége
számadáskönyveknek, stb. kell tükrözniök. Magukat a kamarai utasításokat a történeti irodalom elég részletesen ismertette. Kisebb mértékben foglalkozott ugyanez az irodalom a többi írott forrás alapján a Magyar Kamara történetével, tehát a hivatali utasítások rendelkezéseinek végrehajtásával. A továbbiakban az utasítások rendelkezéseiből kiindulva, az eddigi történeti irodalom eredményeinek felhasználásával, a még fel nem tárt levéltári források segítségével ismertetjük a Magyar Kamara területi és működési hatáskörét. II. A MAGYAR KAMARA TERÜLETI ILLETÉKESSÉGE A török hódoltság, az ország három részre való szakadása kedvezőtlenül érintette a Magyar Kamara területi, működési hatáskörét, hiszen a török által elfoglalt terület és Erdély kiszakadtak a Habsburg uralkodók hatalmi köréből. Ez a kiszakadás azonban mégsem volt olyan nagymértékű, olyan kedvezőtlen, mint ahogy azt az ország területi megosztottsága miatt várni lehetett volna. A török csak lassan tudta a meghódított területet uralma alá hajtani, s a magyar jogrendet, a magyar államigazgatás bizonyos elemeit sohasem tudta teljesen kiszorítani. A török katonai uralma ugyan szilárd volt a megszállt területen, de a magyar adózási rendszer bizonyos fokig, bizonyos hódoltsági területen fennmaradt az újonnan bevezetett török adózási rendszer mellett. Ismeretes tény, hogy a hódoltsági terület egy részén, magyar-török megegyezés következtében, kettős adózási rendszer alakult ki, s ennek alapján a török területen élő jobbágyok az állami adó, a dica felét fizették. Az újabb kutatások szerint bebizonyosodott, hogy ez a teherviselés nemcsak az állami, hanem annál jóval nagyobb mértékben, a földesúri adózásra is kiterjedt.34 Mindez a Magyar Kamara tevékenységét is érintette, hiszen a Kamara az adózás, a tizedbehajtás, a magyar-török határ mentén fekvő kincstári és váruradalmak igazgatásában jelentős feladatokat látott el. Érdekes módon tükrözik a török hódoltsággal kapcsolatos jogi felfogást a Magyar Kamarának kiadott általános hivatali utasítások. Ezekből az derül ki, hogy a királyi Magyarország sohasem mondott le a török által megszállott területek feletti joghatóságról, s a Magyar Kamara hatáskörét jogilag mindig az egész ország területére értette. Az 1528. évi utasítás szerint a Kamara hatásköre Magyarország, Horvátország, Szlavónia, Erdély és a királysághoz tartozó más tartományok területére terjedt ki.35 Az 1531. évi utasítás általában csak a magyar királyságról tesz említést.36 Az 1548., 1561., 1569. és 1572. évi utasítások szabályozása a területi illetékesség kérdésében teljesen azonos. E szerint a Kamarának nemcsak 34 1. erre Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban. Bp. 1981. 35 Kérészy Z.\ Adalékok i. m. 161. 36 uo. 169. 19
