Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
IX. A magyar kamara bevételei és kiadásai
1660—1670-ig, tehát tíz évre, 1.305.190 forintnyi harmincadbevételt mutatott ki. Ez évi átlagban körülbelül 130.000 forintot tesz ki, kétszeresét a központi számadáskönyvekben található összegnek. Ez a kamarai pénzbevételt évi 50-70.000 forinttal megnövelte volna. Ez a különbség azzal magyarázható, hogy a kamarai számadáskönyvek valószínűleg nem tüntették fel azokat az összegeket, amelyeket a magyaróvári főharmincad bevételeiből 1630 után is a bécsi udvartartás részére kellett átadni. Arra vonatkozólag, hogy a bécsi udvartartás továbbra is igényelte a magyaróvári harmincadbevételeket, számos levéltári adat található. A nyugati határrész harmincadjövedelmeinek csökkenése a 17. században így is tetemes mértékű, hiszen az 1580-as években e jövedelmek az évi 260.000 forintot is elérték, míg a 17. század második felében, ha elfogadjuk Takáts Sándor adatait, legfeljebb az évi 130.000, ha nem fogadjuk el, akkor csak évi 60-80.000 forintot. A csökkenés oka a kereskedelem, főleg az örökös tartományok felé irányuló marhakereskedelem lanyhulása volt. A kereskedelmi forgalom csökkenését nemcsak a háborús pusztítások, a nép elszegényedése idézte elő. Az újabb gazdaságtörténeti kutatások szerint az európai gazdasági életnek a 17. század első felében kialakult válsága Ausztriában és Magyar- országon is hozzájárult a gazdasági élet pangásához és a kereskedelmi forgalom visszaszorulásához. Meg kell jegyeznünk, hogy a Szepesi Kamara harmincadjövedelmeinél nem érezhető ez az ingadozás. Itt a harmincadbevételek mind a 16., mind a 17. században egyenletesen az évi 25.000 és 50.000 forint között mozogtak. A Szepesi Kamara harmincadhelyein keresztül észak és északnyugat felé irányuló kereskedelem, úgy látszik, nem érezte a nyugat-európai gazdasági visszaesés hatását.661 A harmincadbevételek áttekintéséből azt is meg lehet állapítani, hogy az összes magyarországi harmincad- jövedelmek a Szepesi Kamara ilyen bevételeivel együtt a 16. század végén elérték az évi 300.000, a 17. század második felében azonban legfeljebb az évi 180.000 forintot. A kamarai pénztári számadások a hadiadó (dica, subsidium) bevételeiről is tájékoztatót adnak. E pénztári számadások természetesen csak a Magyar Kamara alá tartozó terület (23 megye) adóbevételeit tartalmazzák. Az adójövedelemről a számadások már nem tudnak annyira a valóságot megközelítő képet adni, mint a harmincadbevételről. Ez abból ered, hogy a Kamara nem minden évben kezelte az adójövedelmeket. Voltak olyan esztendők is, amikor a Kamara csak az adó bizonyos hányadát kapta meg. Az sem biztos, hogy azt az adót, amelyet a megyék nem a Kamarához, hanem közvetlenül egyes végvárakhoz fizettek be, a kamarai számadáskönyvek mindig feltüntették. Mindenesetre azoknak az éveknek az adatai, amikor a hadiadó teljesen a Kamarához folyt be, lehetőséget nyújtanak olyan évek adójövedelmének megbecslésére, amikor az adót vagy annak egy részét nem a Kamara kezelte. Megbízható adatok állnak rendelkezésre az 1549. év és az 1555—1562-ig terjedő időszak adóbevételéről. 1549-ben még az egész királyi Magyarország adóbevétele 117.128 forintot tett ki. A Magyar Kamara 1555 után már csak az alája tartozó országrész adóját kapta meg, a felső-magyarországi adóbevételek a Kassai Kamarai Igazgatósághoz, illetve annak utódjához, a Szepesi Kamarához folytak be. A Magyar Kamara pénztárába befolyt adó forintokban az alábbi összegekre rúgott: 661 Zimányi V: Magyarország az európai gazdaságban i. m. 74., 79-80. 156
