Nagy István: A magyar kamara és a királyi pénzügyigazgatás fejlődése Mohács után 1528-1686 - Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 11. (Budapest, 2015)
VIII. A kamara és az adóigazgatás
kolca 100, a hét bányaváros együtt 1000, Kassa 400, Bártfa 300, Lőcse 300, Kisszeben 30 forint cenzust volt köteles a Kamarának évente befizetni.636 Az egyes városokra kivetett összegek általában nem változtak. A cenzus együttes összegét a 17. század végére csak a városok számának növekedése emelte meg. A városok a cenzust nem fizették rendszeresen, általában hátralékban maradtak vele. Ezt a hagyományt szintén az 1526 előtti korszaktól örökölték. Az 1535. évi 34. törvénycikkely szerint például a városok II. Lajos óra nem adtak a királynak cenzust. Csökkentette a cenzus bevételét, hogy az uralkodók a városok egy részét - kölcsönök vagy egyéb szolgáltatások ellenében - a cenzus beszolgáltatása alól bizonyos időre felmentették. Ilyen mentessége volt például a 16. században Pozsonynak és Szakol- cának.637 A mentességüket hangoztató városokat többször az erre vonatkozó királyi kiváltságlevelek felmutatására is kötelezték.638 A 17. század második felében - az 1679. évi kamarai vélemény szerint - szinte megfeledkeztek erről a városi adóról. Ennek oka az lehetett, hogy a városok taxa-\al túlságosan meg voltak terhelte, így a súlyos ezrek mellett nem számított a cenzus néhány száz forintja. A Magyar Kamara 1679-ben, mivel akkor már Magyarországon rég nem volt országgyűlés, s így városi taxa-1 nem lehetett kivetni, javaslatot tett az „elfeledett” cenzus felújítására. A javaslat szerint Pozsony 300, Sopron 500, Nagyszombat 400, Szakolca 200, Kőszeg 100, Kismarton 100, Trencsén 50, Modor 150, Bazin 150, Szent- györgy 50, Breznóbánya 50, a hét bányaváros 600, Zólyom 50, Korpona 50 forint évi cenzust kellett, hogy fizessen.639 Ezek az összegek valóban nem voltak nagyok. Arról azonban nem lehet beszélni, hogy 1671—1680-ig a városok - nem lévén országgyűlés és így taxa sem - mentesek lettek volna az adózás alól. Az 1670 után bevezetett új adórendszer a városokat új, súlyos adóval, az accisa-\al terhelte meg. Ezen kívül a császári katonaság ellátása céljából a városoknak különféle szolgáltatásokat kellett teljesíteni. A városi taxa és a városi cenzus mint felségjövedelem az adózás területén az uralkodói pozíciókat erősítette, ilyen értelemben Magyarországon már 1670 előtt határozott volt a központi hatalom adópolitikája. A súlyos városi taxa már 1670 előtt közreműködött egyes városok eladósodásában. Az 1670 utáni évtizedekben a városok adóterhei tetemes mértékben tovább növekedtek, és hozzájárultak majd a városok házi gazdálkodásának a súlyos válságához. 7. A repartitio és az accisa Magyarország adózási rendszerében 1670 után, az Ampringen-féle Gubernium korszakában lényeges fordulat következett be. Az abszolutisztikus kormányzati kísérlet megváltoztatta az adókivetés addigi módját, tetemesen felemelte az adó összegét, és az 636 Acsády /.: Magyarország pénzügyei i. m. 117-118. 637 MNL OL E 15 - 1569. május 18., október 13. 638 MNL OL E 15 - 1565. február 21. Körmöcbánya mentességére. MNL OL E 15 - 1659. június 16. - No. 3. Kamarai javaslat az országgyűlésre készülő királyi javaslathoz a cenzus alóli mentességek szabályozására. 639 MNL OL E 15 - 1679. május 30. - Aul.cam. No. A 1. 147
