Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori adomány

A jobbágytelek pénzértékére szintén korszakunkból van adat. I. Lipótnak 1690. szeptember 16-án a nádorhoz intézett levele szerint ez nem lehet több, mint 1280 forint, vagy, közbecsűjét számítva, 128 forint.

64 A jobbágytelek nagyságának és értékének meghatározása Esterházy Pál nádorságának idejében állandó gondot okozott. Az 1708-1715. évi országgyűlés előkészítői külön kívántak foglalkozni ezzel a sok vitát előidéző kérdéssel. Azt javasolták, hogy a 32 telkes adományozást illetően pontosabban világítsák meg a nádor ezzel kapcsolatos jogkörét s azt, hogy tulajdonképpen mi értendő a „sessio" kifejezésen, s hogyan számítandók a sessiók a lakosság által elhagyott helyeken és pusztákon.

65 A XVI. századi helytartói korszakban a helytartó adományozhatott 32 teleknél nagyobb birtokot is, de csakis a királytól kapott felhatalmazás alapján.

66 Esterházy Pál idejéből ilyen felhatalmazásról nem tudunk, arról azonban annál inkább, hogy a 32 telek területének túllépése miatt állandó összeütközés volt a nádor és a kamarák között. 1690-ben a bécsi udvari kamara és a pozsonyi magyar kamara panaszt tett a király előtt, hogy a nádor, különféle kérelmezők rossz tájékoztatása alapján, 32 jobbágyteleknél többet is szokott adományozni anélkül, hogy eljárását a két kamarával közölné. A király felszólította a nádort, hogy a jövőben a nádori adományokat illetően tartson kapcsolatot mindkét kamarával, ugyanúgy, mint a magyar kancelláriával.

67 Hasonló túllépésekre még többször figyelmeztették a nádort, a király is, a kamarák is, s nemegyszer emiatt vagy részben emiatt megsemmisíttették vele adományát is. Olyan eset is előfordult, amelyet az 1446: 10. és az 1715: 33. törvénycikk egyformán tiltott. Jeszenszky Mihály személynöki ítélőmester 1688. szeptember 23-án és 1689. február 13-án is ugyanabból a Balassa-uradalomból kapott nádori adományt, annak ellenére, hogy összefüggő birtoktesteket, uradalmakat 32 telkes részekre darabolni nem volt szabad. A Balassa család ezt a két adományt egyébként más okból is megtámadta. Jeszenszky Mihály a magtalanul elhalt Balassa Bálint mellett, akinek birtokából az adományokat kapta, ügyvédi, procuratori működést fejtett ki.

68 1689-ben az ország új berendezésének tervezetén dolgozó Kollonics-bizottság is foglalkozott a nádori adományozás és a teleknagyság kérdésével. Az Einrichtungswerk „Camerale" c. fejezetének 8. pontjában rámutat arra, hogy a nádor, összefüggő birtoktestek adományozásával, többször visszaélt birtokadományozási jogával: „.. .vili grosse Caduc wordene Herrrschaften und erträgliche Landtgüetter mittels der Division in partes, indeme selbe keinen mehr als 32 Unterthanen zuegetheilet, gänzlich distrahiret undt vergeben".

69 Máskor az adomány birtok értéke körül keletkezett vita. A nádor 1707. március 29-én egy Pozsony megyei szőlőt adományozott egykori ítélőmesterének, Szirmay Istvánnak,

70 aki előbb Thököly, később Rákóczi és az udvar között próbált megegyezést létrehozni. A kamara 1707 májusában az adomány visszavonását