Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)

A nádori adomány

tartózkodott. A donációs könyvekbe a kelet után, a szöveg alá azt is bevezették, hogy melyik hiteles hely kapott parancsot a nyomozás, illetve birtokbaiktatás lebonyolítására. A NÁDORI ADOMÁNYOZÁS (A KÉRVÉNYTŐL A BIRTOKBA IKTATÁSIG) Nádori adományon elsősorban 32 jobbágytelken aluli ingatlant értettek. Esterházy Pál idejében a 32 jobbágytelek sokszor csak értékhatárt jelentett, s a nádor ezen belül az ingatlan mellett, esetleg helyett, ingóságot és pénzt is adományozott. Nádori adományt csak nemesek kaphattak, mivel csak nekik volt birtokjoguk. A nemesek köréből azonban a XVII. századi törvények egy csoportot elvben kizártak: a hivatalokban és a hiteles helyeken működő titkárokat, jegyzőket, továbbá az ügyvédeket. Ezeknek ugyanis módjuk volt arra, hogy mindenki más előtt tudomást szerezzenek a háramlott birtokokról, s így kérelmükkel megelőzhették éppen azokat, akiknek jutalmazására szolgált az adomány. Az 1609: 36. törvénycikk általánosságban a titkárokat és az ügyvédeket tiltotta el attól, hogy háramlott birokokból adományt kérjenek; az 1655: 32. törvénycikk, ezt megújítva, kiterjesztette a tilalmat a káptalanok és konventek titkáraira és jegyzőire is, az ügyvédekkel kapcsolatban pedig hangsúlyozta, hogy nem kérhetnek adományt olyan birtokból, amelynek ügyében tevékenykednek. Esterházy Pál idejében ez a korlátozás — anélkül, hogy hivatalosan felfüggesztették volna — kevéssé érvényesült. Látni fogjuk, hogy saját titkárai is kaptak nádori adományt, mégpedig több alkalommal is.

34 Általában sok hivatalnokot találhatunk a megadományozottak között.

35 Aki nádori adományra tartott igényt, kérvényt nyújtott be a nádori hivatalhoz. A kérvény a nádorhoz címzett folyamodvány volt, amelyben a kérelmező hivatkozott katonai vagy polgári érdemeire — általánosságban, vagy egyéni adatait is közölve — s azokra a pártfogókra, akik a nádort megkeresték az ő érdekében. Megjelölte azt az ingatlant, ingóságot vagy pénzösszeget, amit nádori adományul kívánt, hangsúlyozva, hogy értéke nem haladja meg a 32 jobbágy telket, majd előadta, hogy milyen címen háramlik a koronára. A háramlás oka a birtokosnak törvényes örökös nélküli, már bekövetkezett, de esetleg csak várható halála (magszakadás: defectus semmis) vagy hűtlensége (nota infidelitatis) volt. Az utóbbi a király és a haza iránti hűtlenséget jelentette elsősorban, de más cselekmények is maguk után vonták, így Esterházy Pál idejében leggyakrabban testvérek, rokonok megsebesítése, megölése vagy vérfertőzés (incestus), azaz rokonnak számító személlyel egyházi felmentés kieszközlése nélkül kötött házasság, esetleg házasságon kívüli kapcsolat fenntartása. A rendekben megvolt a törekvés arra nézve, hogy utóbbiakat ne tekintsék fej- és jószágvesztéssel büntetendő hűtlenségnek.

36 A kérvényre visszatérve: minél jártasabb volt a kérelmező a jogban, annál szabatosabban határozta meg a háramlás okát. Ha rokonság fűzte a remélt birtok