Iványi Emma: Esterházy Pál nádor közigazgatási tevékenysége 1681–1713 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 10. Budapest, 1991)
Szirmay István nádori ítélőmester
keresett vigasztalást. Csalódott Rákócziban, aki állítása szerint sokat fordított részben saját céljaira, részben hadi célokra a Szirmay-birtokokból. 132 Továbbra is, egészen a nagyszombati tárgyalások befejezéséig részt vett a külföldi mediatorok és különböző bécsi küldöttek — köztük Rákócziné és Aspremontné — mellett a közvetítés munkájában, de legalábbis átmenetileg kihűlt szívvel. Rákócziné megérkezése után (május 3-án) a mediatorok azonnal elküldték Rákóczihoz Nyitrára Szirmayt, Vizát és Okolicsányit azzal a megbízással, hogy azonnal tárgyaljanak vele, amint feleségétől a bécsi feltételeket megtudta. Ha nem kapnának kedvező választ, akkor a mediatorok is felkeresik Rákóczit. 133 Szirmay és társai már másnap, 4-én erre kérték őket. 134 A császár egyetlen küldöttje sem tudta rávenni Rákóczit, hogy lemondjon Erdélyről. A mediatorok, miután maguk is tárgyaltak vele, Szirmayt a válasszal Wratislawhoz küldték Pozsonyba. 135 Szirmaynak, fentebb ismertetett anyagi panaszai ellenére, volt annyi készpénze, hogy 1706 májusában 2000 forintot tudott előlegezni Lipótvár élelmezésére. Ezt az összeget átadta a felkelőknek, akiknek, egyezmény értelmében, el kellett volna juttatniuk a készleteket a várba. Szirmay Bécsben visszakapta a pénzt, de mert a szállítás késett, Wratislaw május 22-én felháborodva közölte ezt a holland mediatorral, s ugyanakkor utasította Szirmayt, hogy vagy fizesse vissza a pénzt a császári biztos kezéhez, vagy azonnal vigye keresztül a szállítmánynak Lipót várba küldését. 136 A közvetítő tárgyalások végső szakasza május végén és június elején indult meg. A császári bizottság mellett Szirmay, Viza és Okolicsányi kisegítőként vettek részt. 137 A közvetítő tárgyalások eredménytelenül értek véget, de a közvetítők jutalma nem maradt el. Szirmay István és fogadott fia, Tamás 1707. április 23-án grófi diplomát kapott. 138 Szirmay Tamás külföldön utazott, Szirmayné is elmehetett Bécsből, hogy veszélyeztetett birtokai közelében legyen. Maga Szirmay az egész 1707. évet ágyban töltötte, súlyos betegen. 139 A király más módon is éreztette vele szemben jóindulatát, így 1707-ben utasította a nádort, hogy intézkedjék Szirmaynak a magyar kamara által lefoglalt borai ügyében, mivel felső-magyaroszági birtokairól évek óta nincs jövedelme. 140 Ekkor fordult Szirmay segítségért Bercsényihez is, kérve, hogy birtokáról bort és élelmet hozathasson. 141 Szirmay István és Tamás rákerült arra a jegyzékre is, amely a király hűségén maradt országos méltóságokat és mágnásokat sorolja fel. 142 Nem feledkezett meg róla a nádor sem. A külföldi tanulmányútjáról hazatért Szirmay Tamást elismerő sorok kíséretében Batthyány Ferenc udvarába ajánlotta. 143 1709-ben pedig bizony ságlevelet állított ki számára arról, hogy az udvar engedélyével Tolvay Gábor nádori ítélőmester kuruc fogsága idején visszakapta 1701-ben elvesztett ítélőmesteri tisztét. 144 Betegsége folytán ennek gyakorlatilag nem lehetett jelentősége, a ténylegesen működő nádori ítélőmester ekkor Meskó Ádám volt. Ónod után Szirmay István birtokait a többi királyhű úréval együtt elkobozták, mégpedig a sebesültek részére létesített hadikórház céljára. 145 171 l-ben, a szatmári béke után viszont Szirmay István — életének utolsó évében — megkapta Rákóczi Ferenc makovicai uradalmának felét. 146
